Készül az egészségügyi területet érintő MI Stratégia, megjelenése a nyárra várható – jelentette be Kádár Magdolna, a BM főosztályvezetője, írja az Mfor.

2026 szeptemberétől nyolc hazai felsőoktatási intézményben elindul az új mesterséges intelligencia (MI) informatikus mesterszak.

Konzolos robotsebészeti rendszert, élő sejtek és szövetek tenyésztésére alkalmas bioreaktort is beszereztek a Pécsi Tudományegyetemen.

A jövő héten induló, 8,76 milliárd forintos GINOP Plusz keretprogram központi szerepet szán a foglalkozás-egészségügyi szakorvosoknak.

Nem a halálról, hanem a méltó életről szól a Semmelweis Egyetem palliatív programja, amely a diagnózis pillanatától nyújt szakértő támogatást, és segít abban, hogy a gyógyíthatatlan betegséggel élő gyermekek és felnőttek számára minden pillanat érték maradhasson.

Kifejezetten a kisebb szereplők, köztük akár egészségügyi válallkozások digitalizációját támogató finanszrozási lehetőségek nyílnak.

A valódi stratégiai kincs az egészségügyi adatokból kinyerhető predikciós képesség – hangzott el a többi között a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) XXIV. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferenciáján, ahol szó esett az iEESZT-ről, az MI-forradalomról és az európai egészségügyi adattér kihívásairól is.

Az egészségügyi ellátórendszerek globális válsága Magyarországon is sürgető válaszokat követel, derül ki a Demokrata összeállításából.

Sikerrel zajlott a Magyar Kórházszövetség „Technológiai robbanás az egészségügyben – AI és robotika 2026” című konferenciája.

Töredezett közösség a ritka betegeké, így nehéz együttesen védeniük saját érdekeiket. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) minapi konferenciáján nemcsak a diagnosztika Odüsszeiáját vették górcső alá, de az is kiderült, hogy az idei évben elkészülhet a Ritka Betegségek Regisztere, ami nem csupán az ellátásbiztonság, hanem az érdekérvényesítés sarokköve is lehet.