Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Csecsemő- és Gyermekgyógyászat Tagozatának ajánlására az OGYÉI könnyített eljárásba vonta egyes hatóanyagok egyes gyermekgyógyászati indikációit.

2018-ban az EULAR-on (European League Against Rheumatism) belül megalakult egy 32 fős nemzetközi munkacsoport, amelynek vezetője Prof. Dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. A munkacsoport első lépésként definiálta a nehezen kezelhető (difficult-to-treat) betegcsoportot, majd a nehezen kezelhető rheumatoid arthritises (RA) betegek kezelését segítő két átfogó és 11 specifikus ajánlást fogalmazott meg.

A rheumatoid arthritis (RA) az ízületek gyulladásos megbetegedése, gyakran jár együtt egyéb szervek, így a szem érintettségével. A leggyakoribb szemtünetek RA-ben a száraz szem tünetcsoport, episcleritis, scleritis, keratitis, uveitis, retinális vasculitis. A cornea, sclera és ízületek hasonló szerkezete, illetve a gyulladás során kialakuló közös patofiziológiai folyamatok, mint vasculitis, immunkomplex-lerakódás, kollage­názfelszabadulás magyarázzák a tünetek együttes előfordulását.

Egy új gyógyszer forgalomba hozatali engedélyezése a klinikai vizsgálatokból származó eredményeken, az előnyök és kockázatok értékelésén alapszik. A klinikai vizsgálatokban résztvevő személyeknek szigorú beválasztási és kizárási kritériumoknak kell megfelelniük, kiválogatva a betegek azon szűk körét, akik feltehetőleg a legtöbbet profitálják majd a terápiából és akiknél a legkevesebb mellékhatás várható.

A neuropathiák − nomen est omen − a neurológia tárgykörébe tartoznak. Egyes neuropathiák azonban nem véletlenül szerepelnek − több oknál fogva is − a nagy reumatológiai tan- és kézikönyvekben. Egyrészt vannak egyértelműen a reumatológia tárgykörébe is tartozó megbetegedések, melyek patológiájának, tünettanának része, szövődménye vagy akár kezelésének mellékhatása lehet neuropathia. Másrészt a perifériás idegrendszer betegségeinek tünetei nemegyszer a végtagokon jelentkeznek.

Az elmúlt évek áttörést hoztak az áttétes melanomás betegek kezelésében, azonban az optimális terápia megválasztása újabb kihívások elé állítja a bőronkológusokat. Hatékonyabb terápiára nyílik lehetőség az immunonkológiai és a molekulárisan célzott kezelésekkel.

Az arthritis psoriatica a populáció 0,3−1,0%-át érintő, krónikus gyulladásos reumatológiai kórkép. A Medical Tribune cikkét a PharmaOnline idézi.

A psoriasis kezelési lehetőségei az utóbbi évtizedben alapvetően megváltoztak. A célzott biológiai terápiákkal ma már a betegek túlnyomó része csaknem teljesen tünetmentesíthető.

Magyarországon a gyulladásos bélbetegeket kezelő gasztroenterológusok jó kapcsolatot ápolnak a reumatológusokkal és a bőrgyógyászokkal, és törekszenek arra, hogy minden rászoruló beteg hozzájusson az újabb kezelési lehetőséghez.

Negyven éves betegét hasmenés, láz, görcsös hasi fájdalom kínozza. Már másfél hónapja. És, ami még riasztóbb, fogy is hozzá. A szóba jövő diagnózisok között előkelő helyen áll a krónikus bélgyulladás (IBD). Persze, az is lehet, hogy a nagybetűs STRESSZ áll a háttérben és „csupán” irritábilis bél szindrómája van szegénynek. Vajon mi lehet a baja?