Soha ilyen mértékű jogszabályi, finanszírozási változtatás a magyar IVF történetében nem történt, mint 2023–2024-ben.

A háziorvosi praxisok megüresedése hosszú ideje tartó, egyre nagyobb problémát jelentő folyamat. Egy meglepően érzékeny indikátor 2014 és 2019 között képes volt előre jelezni a praxisok elnéptelenedését.

A cytomegalovírus (CMV), más néven humán herpeszvírus ^₅, a Herpesviridae családba tartozó vírus. A CMV az enyhe tünetmentes fertőzéstől a súlyos, életminőséget rontó vírusos betegségekig többféle módon nyilvánulhat meg. Annak ellenére, hogy a CMV a születési rendellenességek és a fejlődési elmaradások vezető oka az Egyesült Államokban (megelőzve a Down-szindrómát és a velőcsőzáródási rendellenességeket), viszonylag kevés nőnek van tudomása a CMV veszélyeiről és arról, hogyan befolyásolhatja a terhességet. A CMV bármilyen korú és nemű egyént megfertőzhet, gyakran tünetmentesen. Az újszülöttek, akik immunszupprimáltak, valamint az immunszupprimált vagy terhes betegek különösen veszélyeztetettek a CMV súlyos szövődményei szempontjából.

A jó minőségben végzett endoszkópia eredményesebbé teszi és kezelését, javítja a betegségek kimenetelét, csökkenti a szövődmények előfordulását, és növeli a betegelégedettséget.

A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében nagyobb szerepet vállal.

Ismét előrébb léptek az elmúlt évekhez képest a magyar egyetemek a brit Quacquarelli Symonds (QS) rangsorban.

Szerződéseik letétbe helyezésével ad hangsúlyt rövid és hosszú távú követeléseinek a magyar orvostársadalom – erről döntöttek a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos küldöttei szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlésen.

Év végére elkészül az az értékelési rendszer, amely lehetővé teszi az intézmények és a dolgozók minőségi és teljesítmény-értékelését egységes szempontok szerint.

Minőségi indikátorokat és ezen alapuló kiegészítő ösztönzési rendszert csak megfelelő előkészítés majd tesztelés után lehet bevezetni.

A méhnyakrák-megelőzési és részben a szűrési stratégia az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult, amely elsősorban a HPV kóroki szerepének fókuszba kerülésének és a kórokozó elleni hatékony oltásoknak köszönhető. Megfelelő átoltottság esetén a tömeges oltási programoknak olyan populációs hatása várható az azt bevezető országokban, mely a HPV-fertőzés epidemiológiáját, ezen keresztül a méhnyakrák-megelőzési és szűrési stratégiáit nagyban befolyásolhatja. Közleményünkben ezekre a lehetőségekre, valamint a védőoltás hatásosságáról és biztonságosságáról elérhető eddigi ismeretekre fókuszáltunk.