Az eredmények magyarázatot adhatnak arra, miért alakulnak ki csontfejlődési rendellenességek azoknál a gyermekeknél, akiknél ritka genetikai mutációk érintik a collectin‑11 működését.

A magyar lakosság mintegy 15 százaléka szenved krónikus vesebetegségben. A Novartis a korai felismerésre hívta fel a figyelmet.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.

A kétnapos szakmai programot 21. alkalommal rendezte meg a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika.

Csiki Zoltán és Papp Gábor egyetemi docensekkel, a Debreceni Egyetem szakembereivel az egészségben eltöltött évek meghosszabbításáról, a rendszer hiányosságairól és a mesterséges intelligencia nyújtotta új lehetőségekről beszélgettünk.

Szabályozó mechanizmust azonosítottak, amely kulcsfontosságú lehet a krónikus gyulladásos folyamatok megfékezésében, írja a Portfolio.

A személyre szabott terápiát teheti hatékonyabbá a HCEMM és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak felfedezése.

A megállapodás célja a többi között a betegségek korai felismerésének támogatása, a megfelelő diagnosztikai útvonalak erősítése, valamint a sikeresebb betegútmenedzsment.

Személyre szabott terápiák, mesterséges intelligencia – ezek formálják ma az onkológia jövőjét világszerte. Az onkológia az egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi terület, ahol a molekuláris diagnosztika, az immunterápiák és a való életből származó adatok egyre nagyobb szerepet kapnak. Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője  egy közelmúltban kötött stratégiai együttműködési megállapodás kapcsán arról beszélnek interjúnkban, hogy milyen szerepet tölthet be Magyarország a globális kutatási hálózatban, mit nyernek ebből közvetlenül a betegek, hogyan járul hozzá a klinikai kutatás az ellátás színvonalának emeléséhez, és miért stratégiai jelentőségű az intézményi-ipari együttműködés.