15 év után bezár a magyar vidék egyik első magánklinikája, szúrta ki a Pénzcentrum a szolgáltató Facebook-oldalán.

Az AIPM konferenciáján a szakma képviselői a helyzet ismertetése mellett a fejlődési irányokat is meghatározták.

Magyarországon csak a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában érhető el a melanoma korai felismerését segítő FotoFinder készülékkel végzett vizsgálat az államilag finanszírozott ellátásban.

Reumatológiai és Immunológiai Klinika néven új szervezeti egység jött létre a Semmelweis Egyetemen az Országos Mozgásszervi Intézet március 1-jei integrációjával.

Az eseményen a Kiváló Dolgozó Kitüntetés és Jutalomdíj mellett Elnöki Díszokleveleket és a klinikai főorvosi címeket is átadtak.

A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.

Az immunonkológia egyik „legkeresettebb hírességei” a tumort infiltráló limfociták. A sejtes összetevők meghatározásán túl fontos a tumor mikrokörnyezetében zajló, a tumort infiltráló limfocitákra gyakorolt hatások együttes értelmezése. A klinikai gyakorlatban alapvető a tumort infiltráló limfociták prognosztikai és prediktív biomarkerként való azonosítása.

Sokkal többre vagyunk képesek, mint amit mások kinéznek belőlünk – jelentette ki Orbán Viktor az Így győztük le a Covid-járványt című filmben.

A DE Reumatológiai és a Hematológiai Tanszéke első alkalommal rendezte meg a Hemato-Immuno-Reumatológiai Konferenciát (HIREK).

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”. Azóta is sokan idézik, kifejezve, hogy a cukorbetegek jelentős hányada szenved kardiovaszkuláris betegségben, a szív-ér rendszeri betegség a halálozás leggyakoribb oka cukorbetegségben. A 2-es típusú diabétesz jelentős kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz közé. A 2-es típusú diabétesz mint összetett anyagcserezavar sokkal kiterjedtebben érinti a szervezetet, szinte minden szervét, szövetét. Számos kórfolyamatot elindítva, vagy felgyorsítva vezethet szövődményekhez, melyek között a szív-ér rendszert érintőek a gyakoriságuk és magas halálozási kockázatuk miatt bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A kardiovaszkuláris betegségek a szív és az erek rendellenességeit foglalják magukban, kialakulásukban fontos szerepük van az anyagcsere-betegségeknek. A svéd diabéteszregiszter adatai alapján az utóbbi évtizedekben csökkent a 2-es típusú cukorbetegek szív-ér rendszeri szövődmények miatti halálozása, azonban még így is jelentősen magasabb az átlagpopuláció halálozási adataihoz viszonyítva. A csökkenésben jelentős szerepe van az újabb antidiabetikumoknak és kezelési elveknek.