A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

A sürgősségi differenciáldiagnózis célja a súlyos, tüneti fejfájások mielőbbi felismerése és a megfelelő ellátási út kijelölése, melynek kulcsa a részletes anamnézisfelvétel és az alapos fizikális vizsgálat.

Újabb neves magyar kutató csatlakozik az Élvonal Alapítványhoz, a Wolf-díjas Roska Botond neurobiológus, látáskutató.

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nutrients folyóiratban megjelent elemzése szerint az életmód és a táplálkozás alakítása segítséget nyújthat az endometriózissal élők számára.

Tavaly 10 341 ember halt meg eutanázia következtében Hollandiában, ami 3,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Lezárult a magyar idegtudomány elmúlt éveinek egyik legátfogóbb kutatási vállalása, a NAP 3.0 Nemzeti Agykutatási Program.

Magyar kutatók vezetésével mérföldkőhöz érkezett a fehérjekutatás: a kénatomok jelenthetik a kulcsot a népbetegségek megértéséhez.

Az európai uniós forrásból támogatott projekt célja a hazai idegtudományi kutatások és a klinikai gyakorlat összehangolása volt.

A Pécsi Tudományegyetemen több éves munkával hoztak létre egy adatbázist, amelynek segítségével az egész országban javulhat az epilepsziában szenvedők élete.

Új távlatokat nyit a tiszta nikotin neurofarmakológiai kutatása: szerepe lehet az idegrendszeri betegségek terápiájában, írja a Demokrata.