A védőoltások a legtöbb ember számára hatékony védelmet nyújtanak a súlyos betegségekkel szemben, ugyanakkor az immunválasz erőssége jelentős egyéni eltéréseket mutathat. Az Arizona State University kutatóinak új vizsgálata arra keresi a választ, mi határozza meg ezt a különbséget.

A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.

A kognitív károsodások a sclerosis multiplex (SM) leggyakoribb, de legkevésbé látható tünetei közé tartoznak. 

A mitochondriális medicina a mitochondriális működészavarok felismerésével, molekuláris diagnosztikájával és komplex kezelésével foglalkozó, gyorsan fejlődő terület. 

A bimatoproszt mind a nyomásfüggő, mind a nem nyomásfüggő elfolyás révén fokozza a csarnokvíz elfolyását, miközben nincs jelentős hatással a csarnokvíz termelődésére. 

A GLP‑1 és a kettős GIP/GLP‑1 RA-kra adott terápiás válasz jelentős egyéni variabilitást mutat, ami felveti annak szükségességét, hogy jobban megértsük azokat a biológiai mechanizmusokat, amelyek meghatározzák, ki melyik gyógyszerre reagál kedvezően.

Egy valós életkörülmények között végzett nagymintás vizsgálat arra utal, hogy az óránként beiktatott, ötperces mozgásszünetek jelentik a legjobb egyensúlyt a hosszan tartó ülőmunka egészségkárosító hatásainak mérséklésében.

Az alapellátás összeomlását előzné meg az az átfogó reformcsomag, amelyben az államtitkári ígéret szerint lesz többletfinanszírozás, kiemelt bértámogatás és rugalmasabb foglalkoztatási formák is – de csak 2027-ben. A HAOSZ VI. Országos és II. Alapellátási Konferenciájának szakmapolitikai előadásaiból az is kiderült, a jövőben a tényleges gyógyítási eredményeket díjazza majd a finanszírozó.

Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara kutatásából.

A tüdőrák egyike a leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegségeknek, incidenciája hazánkban nemzetközi viszonylatban is magas. Az utóbbi években a tüdőrák komplex kezelésében jelentős fejlődés volt tapasztalható. Ez főként a nem kissejtes tüdőrákra igaz, de a kissejtes forma esetében is figyelemre méltó az előrelépés.