Az összes ismert növényfajta magvaiból tárolnak majd abban a szuperbiztos barlangban, amelynek terveit nemrégiben mutatta be a norvég kormányzat. A Svalbard Nemzetközi Magbarlangot az Északi-sark közelében, a Spitzbergák szigetcsoporton építik 120 méter mélyen, egy hegy belsejében, hogy a Föld növényvilága az esetleges legpusztítóbb katasztrófát is túlélje. A munkálatok márciusban kezdődnek a norvég kormány csaknem egymilliárd forintnak megfelelő anyagi támogatásával, és a tervek szerint 2008-ban már fogadják is az első magszállítmányokat. A mínusz 18 fokos hőmérsékletű barlangba hárommillió minta fér. Még akkor is fagypont alatt marad a hőmérséklet, ha a hűtőberendezés leáll, a magvak így több évtizedet is kibírnak, egyes fajták pedig akár száz évig is élhetnek emberi közreműködés nélkül. MTI  Nagyon érzékeny, nanoméretű biológiai szenzort alkottak az amerikai Yale Egyetem kutatói, amellyel élő sejtek immunreakcióját, T-limfociták megjelenését érzékelték mindössze 10 másodpercen belül. Az újdonság a szenzor gyorsaságában és előállítási módjában rejlik, ráadásul az új eszköz könnyen bekapcsolható a jelfeldolgozó információs rendszerekbe. origo.hu  Először sikerült atomi másolatot készíteniük a fényről a Harvard Egyetem fizikusainak. A fényt megállították, és másolatát felhasználva máshol indították újra. A felfedezés a későbbiekben segíthet a kvantumszámítógépek fejlesztésekor. A mindennapi kvantummechanikai bűvészmutatványt Lene Vestergaard Hau professzor és csapata vitte véghez, és publikálta a Nature című tudományos magazinban. Hau és kollégái már korábban is értek el sikereket hasonló területen. 1999-ben például sikerült a 300 ezer km/s sebességgel száguldó fényt egy szuperhideg közegben, az úgynevezett Bose– Einstein-kondenzátumban 60 km/h-ra lassítaniuk. 2001-ben ennél is tovább mentek: teljesen megállították a fényt, majd újra elindították. A mostani felfedezés ezen az eredményen csavar még egyet: a fényt nem abban a közegben indították újra, ahol megállították. index.hu