"Javaslatomra a köztársasági elnök a mai nappal 55 államtitkárt nevezett ki", írta Facebook-bejegyzésében Magyar Péter miniszterelnök vasárnap délelőtt.

A krónikus gondozási modell alkalmazása, az ennek elvére alapuló, a hazai alapellátásban elindult Krónikus Betegségmenedzsment Program jelentősen javította a magyarországi ellátórendszer hatékonyságát.

A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.

Egy tanulmány szerint, ami a Tárki Társadalmi Riportjában jelent meg, az alapellátás a működésképtelenség határára sodródott, írja a Telex.

A Belügyminisztérium támogatásával, a Semmelweis Egyetem és az OKFŐ szakmai vezetésével úttörő kutatási program indult. 

November 29-én idén második alkalommal tartott “hagyományos”, azaz az országos küldöttek személyes jelenlétével zajló Országos Küldöttközgyűlést a MOK.

A Keszthelyi Kórház főigazgatójaként Sahin-Tóth Gábor, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház élén pedig Suhajda János kezdte el munkáját novembertől.

Magyarországon számos példa mutatja, hogy a hazai egészségügyi rendszer képes csatlakozni a nemzetközi élmezőnyhöz.

Eddig mintegy 600 háziorvos csatlakozott a Krónikus Betegmenedzsment Programhoz (KBMP), egy új finanszírozási technika modellezése zajlik – mondta a MedicalOnline-nak Bákássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos.