Magyarországon 2010 óta 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma, miközben egy háziorvosra már közel 14 ezer beteg jut évente.

Alig maradna hepatológiai beteg, ha egészségesen élnénk – vallja Vitális Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Klinikájának adjunktusa, akivel nemcsak a népbetegségnek számító zsírmájról beszélgettünk, hanem a hazai egészségügyet fojtogató problémákról is.

Sem a felnőtt, sem a gyermekellátásban nincs betöltetlen praxis, és Csongrád-Csanád megye összességében sem áll rosszul, írja a szeged.hu.

A sürgősségi betegellátás problémáiról, a debreceni szennyezésről, a szívhangrendeletről, a hőség elleni védekezésről és a gyógyszerekről is szó volt  hétfőn az Országgyűlésben.

Semmelweis-nap alkalmából adott át elismeréseket Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter június 30-án a Szentháromság téri történelmi palota dísztermében tartott ünnepségen.

Az Európát sújtó extrém kánikula súlyos működési és mortalitási krízis elé állította a kontinens egészségügyi ellátórendszereit, írja az Economx.

A modellváltásról, a KEF-rendszerrel kapcsolatos konfliktusokról, a radiológia és a meddőségi ellátás visszaszervezéséről, valamint a csúcstechnológiai beruházások és a népegészségügy kapcsolatáról is beszélgettünk Fendler Judittal, az SZTE kancellárjával.

Alapjaiban alakulhat át a titkosan örökbefogadott kiskorúak betegdokumentációjának kezelése egy rendelettervezet szerint, írja a 24.hu.

A hazai szűrőprogramról, a COPD és a tüdőrák összefüggéseiről, valamint a tüdőgyógyászatban zajló gyógyszerfejlesztési és digitális paradigmaváltásról kérdeztük Horváth Ildikót, a DE Tüdőgyógyászati Klinikájának vezető professzorát, az OKPI kutatási és oktatási igazgatóját.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az Indexnek adott interjújában rávilágít a kormányváltás után kialakult új politikai és kamarai kontextusra.