A családtól a génpolimorfizmusig   Az MGyT szeptember végén rendezte idei nagygyűlését Balatonszárszón. A program nem a hagyományos módon zajlott: tematikus összeállítás helyett különböző témák előadói váltották egymást. Így a kollégák egy-egy szekció előadásait végighallgatva sokféle terület – például gyermeknefrológia és -onkológia, neonatológia, genetika – új eredményeiről is képet kaptak.     A több mint 200 előadásban kiemelt hangsúlyt kapott a család szerepe a gyermek testi és lelki egészségének, fejlődésének biztosításában, a betegségek kialakulásában és kezelésében. Spéder Zsolt (KSH Népességtudományi Kutatóintézet) a párkapcsolatok és a gyermekvállalás hazai és nemzetközi modelljeit mutatta be 15 évre visszatekintve. A korábbi időszakhoz képest jelentősen nőtt az élettársi kapcsolatban élők száma. E viszonyok bizonytalanabbak és sérülékenyebbek a házassági köteléknél, s ennek anyagi, lelki, társadalmi és egészségügyi kihatásai lehetnek a gyermekekre is. A párkapcsolatok változása és a szülői szerep vállalásának későbbi életkorra tolódása nem magyar sajátosság – a nemzetközi adatok hasonlóak. A megszületett gyermekek számának drasztikus csökkenése viszont a gyermekegészségügy egésze szempontjából is aggasztó: megbetegedésekkel így is számolni kell, és relatíve nő a koraszülöttek száma (jelenleg 9 százalék), ezért jobban felszerelt, magasan képzett személyzettel a jelenleginél színvonalasabban ellátott osztályok működésére lenne szükség.