Új alapokra helyezi az egészségügyet az a törvényjavaslat, amely a várólisták, a beutalási rend, a vizitdíj, a kórházi napidíj bevezetése és a művi meddővé tétel szabályozása mellett arról is rendelkezik, milyen szolgáltatások járnak minden hazánkban tartózkodónak térítésmentesen, mi kerül a biztosítási csomagba, s mely szolgáltatásokért kell januártól fizetniük a biztosítottaknak is. Az új rendelkezések bevezetése több jogszabály, így például az egészségbiztosítási, az egészségügyi és a szociális törvény módosítását igényli.Az elképzelések szerint az alapcsomag részeként az egészségbiztosító állja minden hazánkban tartózkodó személy számára a mentést, az életmentő beavatkozást, a járványügyi ellátások közül a kötelező védőoltás, a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat, a kötelező orvosi vizsgálat, a járványügyi elkülönítés, fertőző betegként pedig a szállítás költségeit. A központi költségvetés biztosít forrást a többi közt a várandós és gyermekágyas anya gondozására, az ő és magzata egészségi állapotát biztosító szűrővizsgálatokra, vérellátásra, egészségfejlesztésre és egészségnevelésre, valamint katasztrófaegészségügyre. A parlamentnek benyújtott második reformtörvény szerint 2007 januárjától nem az egészségbiztosítási alap (és nem is a költségvetés) terhére vehetők igénybe a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatások – ha azok nem a biztosított foglalkozási megbetegedése, üzemi balesete miatt váltak szükségessé. Fizetősek a külön jogszabályban elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és a szakvéleményezés, kivéve, ha azokra társadalombiztosítási kedvezmény, szociális juttatás, kedvezményre való jogosultság megállapítása miatt van szükség. Ugyancsak az állampolgár pénztárcáját terheli majd, ha különösen veszélyes, extrém sportok űzése miatt szenved balesetet, miként a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása is térítésköteles lesz. Pénzbe kerülnek a kizárólag esztétikai céllal végzett beavatkozások vagy rekreációs szolgáltatások, a szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátások. Nem az E-alapot terheli az sem, ha valaki olyan beavatkozást végeztet, amely megváltoztatja külső nemi jellegét. Fizetni kell a járművezetői alkalmassági vizsgálatokért, a lőfegyvertartási alkalmassági vizsgálatokért, látlelet kiadásáért, a nem kötelező védőoltásokért, a detoxikálásért, az alkohol és kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatokért, a biztosított kísérőjének a szolgáltató által nyújtott szállásért és étkezésért, valamint akkor, ha a biztosítottnál olyan gyógyszert, eljárást, gyógyászati segédeszközt alkalmaznak, amelyet egyelőre nem finanszíroz az egészségbiztosítás. Részleges térítést az egészségbiztosítási törvény szerint fogpótlásnál kell fizetni, akkor, ha valaki beutaló nélkül vesz igénybe egy szolgáltatást úgy, hogy az nem indokolt, illetve akkor, ha a javasolttól eltérő helyen jelentkezik gyógykezelésre. A biztosított által fizetett részleges térítési díj mértéke az intézmény által a biztosítótól kapott finanszírozás 30 százaléka lehet, a végrehajtási utasításnak számító kormányrendelet-tervezet szerint ennek összege azonban nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Új elem a törvénytervezetben, hogy fogpótlás esetén a biztosítottat terhelő térítési díjat 15 százalékkal csökkenteni kell, ha a biztosított részt vett időszakos fogászati szűrővizsgálaton. Korábban az egészségbiztosítási törvény úgy rendelkezett, hogy a térítési díjat 10 százalékkal növelhették, ha a páciens nem vett részt szűrésen. Az eddig is létező egészségügyi hotelszolgáltatások terén is lesznek változások. A biztosított térítési díj ellenében jogosult az állapota által nem indokolt, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezésre. Az intézmény azonban csak akkor nyújthat ilyen szolgáltatást, ha a biztosított az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe veheti és a szolgáltató e többletszolgáltatás mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljes körűen tud ellátást nyújtani. A törvény megfogalmazása szerint a nem az E-alap terhére igénybe vehető ellátások körét „az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben állapítja meg”. Egyelőre nem világos azonban, hogy ez eddig még nem ismertetett új kormányzati struktúrát jelente, avagy a jogszabály-előkészítés pontatlanságára vezethető vissza. (Lásd Szavazógépezet című írásunkat!)