Az átmeneti helyzetben is biztosítani kell a szakmailag átgondolt, megfelelő ellátást, ezért az ombudsman részletes intézkedési tervet vár az egészségügyi tárcától a lelki egészség országos programjában kidolgozott szakmai javaslatok folyamatos megvalósítása érdekében.

  A jövő évi költségvetés tervezetéből nem derül ki, hogyan felel meg az ország a konvergenciaprogramnak, ugyanis újabb nagy megszorító intézkedéseket nem lehet kiolvasni a sorok közül. A költségvetés szerkezete viszont változik, mivel a korhatár alatti rokkantnyugdíj finanszírozása 2008-tól a nyugdíjbiztosítóhoz kerülhet, a gyógyítás eredményességétől nagyban függő táppénzt pedig 2009-től a szociális tárca folyósítja. E változások nyertesei az üzleti biztosítók lehetnek.   Nem könnyű a jövő év költségvetésének elemzése, mivel január elsejétől átalakulnak a járulékkulcsok, és a kiadások átcsoportosítása miatt jelentősen kisebb lesz az egészségbiztosítási alap keretösszege. Az egészségbiztosítási járulék összesen 4 százalékkal csökken, ám ezzel párhuzamosan ugyanilyen arányban nő majd a nyugdíjjárulék mértéke is, ugyanis 2008 februárjától a korhatár alatti rokkantnyugdíjat nem az egészségbiztosító, hanem a nyugdíjbiztosító finanszírozza. További lényeges változás, hogy a táppénzkeretet nem az egészségbiztosító kezeli. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a Weborvos internetes portálnak úgy nyilatkozott, hogy ezt a feladatot a szociális minisztérium veszi át. Mindez annál is meglepőbb, mert az üzleti biztosítók számára ösztönző hatású lett volna, ha a táppénz és a rokkantnyugdíj költségeit is nekik kell állniuk, így viszont ez a két fontos kiadási tétel továbbra is az államnál marad. A munkáltatói egészségbiztosítási járulékból származó bevétel emiatt 27 százalékkal, az egyéni járulékbevétel pedig 10 százalékkal esik vissza a tavalyihoz képest.   A költségvetés jövőre 307 milliárd forintot térít meg a járulékot nem fizetők után. Ez jelentős növekedés a tavalyi 289 milliárdhoz mérve, viszont alig haladja meg a 2006-os 304 milliárdot. Noha a biztosítási reformra való áttérésnek ez lenne az egyik fontos feltétele, továbbra sincs a minimálbérhez vagy az átlagbérek alakulásához kötve az állam által fizetett kvóta.   Az ideihez képest jövőre jelentősen visszaveszik a vizitdíjból tervezett bevételeket, 23 milliárd helyett csak 17 milliárd forintot várnak ezen a címen. A háttérben az áll, hogy az első tapasztalatok szerint jóval nagyobb arányban kellett mentességet adni a díjfizetés alól.   A gyógyító-megelőző kassza növekményéből arányaiban a háziorvosok profitálhatnak a legtöbbet, hiszen az ideinél 12 százalékkal nagyobb összegből gazdálkodhatnak jövőre. A számok elemzéséből úgy tűnik, hogy a 2008. év legnagyobb vesztese a gondozóintézeti ellátórendszer lehet, ugyanis az ez évihez képest felére esik viszsza a számukra elkülönített öszszeg. A minisztérium sajtóirodája szerint viszont ez csak a látszat, ugyanis a gondozóintézetek fix díjazása már ez év áprilisától felére csökkent, a kieső részt pedig teljesítményarányosan a járóbetegellátásra elkülönített kasszából kapták meg a szolgáltatók.   Bár korábban a már megszüntetett Államreform Bizottság anyagaiból úgy tűnt, a fogászat lehet az egészségügyi reform egyik vesztese, a számokból most ennek az ellenkezője látszik: 9 százalékos növekménnyel a jövő év nyertesei közé sorolható a fogászati ellátás is – igaz, a rá jutó összegből 4,5 százalékot elvisz az infláció. Az előző évekhez hasonlatosan a művesekezelés és az otthoni szakápolás is a kedvezményezettek közé kerül – 9-9 százalékkal kapnak többet, mint idén. Ám, hogy a számok mennyire csalókák lehetnek, jól példázza a mentés sorsa.   Az idei 18,8 milliárd után 21,4 milliárd forintnak örülhetne az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) – ha csak a mentésre jutó összeget nézzük az egészségbiztosító költségvetésében. Csakhogy a „bőség” idején attól kell tartaniuk, hogy 10 százalékkal le kell építeni a szolgálat létszámát. Az Egészségügyi Minisztérium költségvetésében ugyanis az OMSZ-nál már nem növekmény, hanem milliárdos csökkenés található.   Az ok a betegszállításra fordítandó összeg drasztikus visszametszésében keresendő. A szolgálatnak ma még jelentős bevétele származik ebből, ám az egészségbiztosító jövőre 32 százalékkal kevesebbet fordíthat a célra. Egyelőre nem tudható, hogy a minisztérium a jogosultságot szűkíti, vagy a szociális tárca költségvetéséből pótolná a kieső támogatást, fizetőssé tenné ezt a szolgáltatást, vagy mindhármat egyszerre.   Az összevont szakellátás kasszája (amely a kórházakra és a járóbeteg- szakrendelésekre jutó pénzt tartalmazza) viszont az idei költségvetési törvényhez képest négy százalékkal nő, vagyis az összeget megemelték az idén az ellátóknak visszaosztott maradvány nagyobb részével. Az idei tervösszegnél 22 milliárd forinttal többől gazdálkodhatnak, azaz lényegében ugyanannyiból, mint 2007-ben. A költségvetés tervezése ezen a ponton a legbizonytalanabb. A tervszámokat az év második felében rendre felülírják, amikor már más módon kezelhetetlenné válik az ágazatban a feszültség. A bizonytalanságot növeli, hogy nem tudható, végül mekkora összeg jut a járó- és a fekvőbeteg-ellátásra, mivel a költségvetési tervezet – immár hagyományosan – ilyen bontást nem alkalmaz.   Az viszont világos, hogy jelentősen csökken az országos intézetek támogatása. Az Egészségügyi Minisztérium idei 47,5 milliárdos kerete helyett csak 34,2 milliárd forint szerepel ezen a soron, amit a szaktárca az idei összevonásokkal magyaráz. Lapunk azonban úgy tudja, a rehabilitációs intézetnél tervezett 2,5 milliárd forintos fejlesztési keret összefüggésben áll azzal a tervvel, hogy a Sportkórház és az ORFI önállósága megszűnne, s összevonnák őket a rehabilitációs intézettel.   Jövőre ötmilliárd forinttal többet fordítanak gyógyszertámogatásra, a kötszertámogatás pedig közel negyven százalékkal haladja majd meg az ideit. A szakmai szervezetek szerint a kötszertámogatások alacsony szintje már azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy jelentősen nőhet az amputációk száma.   Mindebből jól látszik, hogy a tételekben nem látható az egészségbiztosítási kiadások konvergenciaprogramban megígért jelentős csökkentése. A szaktárca költségvetési tervezetében ugyanakkor több lényeges ponton várható viszszaesés a finanszírozásban. A határon túli magyarok egészségügyi ellátásának támogatására az idei 200 millió helyett csak 80 millió forintot terveztek. A kis forgalmú gyógyszertárak működtetési támogatására is jóval kevesebbet, 816 millió forint helyett csak 450 milliót szánnak. Az egészségügyi köztestületek támogatásának idei, szimbolikus összegre csökkentése után jövőre az orvosi és gyógyszerészi kamaránál dupláznak – ötmillióról tízmillióra emelik a keretet. Ismét faragnak a Magyar Vöröskereszt támogatásából, 243 helyett 200 millió forinttal kell beérnie a karitatív szervezetnek. Az egészségügyi reformmal összefüggő feladatokra az idei négyszázmillió forint helyett csak 150 millió forintot fordíthat a szaktárca.