A gyermekreumatológiai betegségek közül a leggyakoribb krónikus gyulladásos kórkép, a Juvenilis Idiopathiás Arthritis (JIA), amelynek értelmezését patomechanizmusának mélyebb megértése, valamint a képalkotó diagnosztikai módszerek fejlődése új alapokra helyezte.

Fizikai és genetikai jellemzőket is figyelembe vevő adathalmazokra támaszkodva fejlesztették ki az új kockázati detektort, írja az Index.

Az RNS feltárta, hogy a vírus már a járvány kezdetén olyan mutációkat hordozott, amelyek fertőzőbbé és immunrezisztensebbé tették, írja az Index.

Egy, a DE Gyógyszerésztudományi Karán végzett kutatásnak köszönhetően néhány lépéssel közelebb került a tudomány az ALS nevű, jelenleg még nem gyógyítható idegrendszeri betegség legyőzéséhez.

Új laboratóriumi módszert fejlesztettek, amelynek segítségével az orvosok mostantól gyorsabban diagnosztizálhatják azokat a betegeket, akiknél immunrendszeri genetikai rendellenesség gyanúja merül fel, és akik állapotát, ritka betegségét esetleg évek óta nem sikerült pontosan meghatározni.

A mesterséges intelligenciakutatásra specializált szuperszámítógépet adtak át kedden a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában július 1-jével létrejött a Klinikai Genetikai Központ vezetője Balogh István egyetemi tanár.

A Protein & Cell folyóiratban június 10-én jelent meg a BGI Genomics' Institute of Intelligent Medical Research (IIMR) kutatóinak cikke, amelyben az Alzheimer-kór kialakulásának korai biomarkereit és a monitorozásra érdemes idegsejt-típusokat írták le, segítve ezzel az Alzheimer-kór korai terápiáját.

A Klasszis Média Egészségügyi Konferencián rámutattak, milyen változást hozott a mesterséges intelligencia az egészségügyben, írja az Mfor.

Az Index szerint világelsőként kezdődött meg egy vitatott kutatási projekt, amely az emberi élet építőköveit hozná létre „a semmiből”.