A zsírszövetben zajló patofiziológiai folyamatok, valamint az elhízás és a krónikus gyulladás közötti kölcsönhatások világos megértése a társbetegségek kialakulásának jobb megértéséhez vezethet, és új célpontokat biztosíthat az elhízás kezelésében.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a túltápláltság kritikus szerepet játszik az alacsony fokú gyulladás kialakulásában. Pontosabban, a zsírszövet krónikus gyulladása elhízott egyének esetén az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának döntő kockázati tényezője.

Súlyos elhízásban szenvedő betegek testzsírtartalmának normalizálási nehézségei miatt agresszívebb kezeléseket tanulmányoztak ebben az alcsoportban, mint például az elhízás sebészi megoldását, amelyet metabolikus sebészetnek is neveznek.

Az elhízással összefüggő magas vérnyomás mögött meghúzódó mechanizmusok összetettek és sokrétűek, és többek között magukban foglalják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer/szimpatikus idegrendszer túlaktiválását, az adipokinek túlzott stimulációját, az inzulinrezisztenciát, az immunrendszer diszfunkcióját, a vese-, szív-, és zsírsejtek strukturális/funkcionális változásait.

A prosztatarák gyakoriságánál fogva az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró daganatos megbetegedés a férfiak körében. Ezen összefoglaló az epidemiológiai adatok mellett áttekintést nyújt a szűrésben leggyakrabban használt prosztataspecifikus antigén ismérveiről és azokról a további markerekről, melyek segítségünkre lehetnek a betegség diagnosztizálásában. Bemutatásra kerülnek a prosztatarák korszerű terápiájának legfontosabb elemei, mind a műtéti, mind a gyógyszeres, konzervatív kezelési eljárások. A betegkövetés szintén kiemelt jelentőségű, amely rendszeres, fegyelmezett orvos-beteg kapcsolatot követel meg. Ezen közleménnyel szeretnénk felhívni a figyelmet a prosztatarák fontosságára, időben történő diagnosztizálásának meghatározó szerepére, az egészségnevelés és az egészségtudatosság alapvető szerepére.

Az Egyesült Államokban jelenleg a 10 leggyakoribb halálozási és rokkantsági ok közül hét krónikus betegség. A legtöbb ilyen állapot megelőzésének és kezelésének foglalkoznia kell az elhízással való szoros kapcsolatukkal is. A túlsúlyos vagy elhízott emberek az Egyesült Államok lakosságának több mint kétharmadát teszik ki, és túlreprezentáltak az alapellátásban. Egyes szakmai szervezetek ma már 30-as vagy magasabb testtömeg-indexként (BMI, a kilogrammban kifejezett testsúly osztva a méterben mért magasság négyzetével) definiált elhízást betegségnek minősítik. Ennek az áttekintésnek a középpontjában az önmagában fennálló, vagy krónikus betegséggel társult túlsúly (BMI, ≥25) vagy az elhízás kezelése áll.

Elhízott nőknél hosszabb a fogantatási idő, alacsonyabb a termékenységi arány és gyakrabban fordul elő vetélés. Az elhízás megváltoztatja az olyan hormonokat, mint az adiponektin és a leptin, ami a hipotalamusz-hipofízis-ivarmirigy tengely minden szintjét érinti. A glikációs végtermékek (AGE-k) és a monocitakemotaktikus protein-1 (MCP-1) olyan gyulladásoscitokinek, amelyek fontos szerepet játszhatnak az elhízásban előforduló petefészek-diszfunkció patofiziológiájában. Elhízott férfiaknál megváltoznak a spermaparaméterek, csökken a tesztoszteron, nő az ösztradiol szintje, hipogonadizmus és epigenetikai módosulások adódnak át az utódoknak.

A YuMi együttműködő kobotra épülő automatizálási megoldás hatékonyan segíti az Alzheimer-, a Huntington- és a Parkinson-kór tanulmányozását.

Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta a SOD1 génmutáció fennállásával járó amiotrófiás laterális szklerózis (ALS) kezelésére a Biogen készítményét.

Egy új biomarker és egy új teszt biztosíthat a jelenleginél korábbi diagnózist Alzheimer- és Parkinson-kórban, közli az OTSZ Online.