Egy hosszú időtartamú ausztrál vizsgálat szerint az ivási mintázatok meglepően stabilak, és nem folyamatosan, hanem két fő életszakaszban formálódnak leginkább.

A szomatikus tünetek jelentette betegségterhet a sclerosis multiplexes betegek körében az átlagpopulációnál jóval gyakrabban előforduló depresszió tovább növeli.

Amerikai kutatók megállapítása szerint a mediterrán étrend kedvező hatásai részben olyan apró, mitokondriális eredetű fehérjéknek köszönhetők, amelyek eddig rejtve maradtak a tudomány elől.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Leor Zmigrod Ideológiák az agyban című könyvében főként arra keresi a választ, hogyan jelennek meg gondolkodásunkban a politikai meggyőződések és különösen a szélsőséges eszmerendszerek iránti fogékonyság. 

A szakértők szerint egyáltalán nem túlzás Parkinson-pandémiáról beszélni a leggyorsabban terjedő neurológiai betegséggel kapcsolatban.

Újabb neves magyar kutató csatlakozik az Élvonal Alapítványhoz, a Wolf-díjas Roska Botond neurobiológus, látáskutató.

A Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gálaműsor keretében átadták a Nemzeti Tudósképző Akadémia Talentum-díjait.

Az eredmények magyarázatot adhatnak arra, miért alakulnak ki csontfejlődési rendellenességek azoknál a gyermekeknél, akiknél ritka genetikai mutációk érintik a collectin‑11 működését.

Az Index szerint japán kutatók kimutatták, hogy nem lehet egy emlőst a végtelenségig sokszorozni anélkül, hogy a genomja összeomlana.