A cerebrovaszkuláris kórképek, beleértve az agyiér-katasztrófát, azaz stroke-ot is, az egyik leggyakoribb, rokkantságot okozó kórállapotot jelentik. A laikusok által leginkább ismert bénulásos tünetek mellett e betegségek gyakran szellemi hanyatláshoz is vezetnek, mely szintén jelentős terhet ró a gondozást végzőkre.

Az epilepsziás rohamokat számos, változatos megjelenésű, nem epilepsziás eredetű paroxysmalis jelenségtől kell elkülönítenünk. Ezek közül a legfontosabbak: syncope, pszichogén nem epilepsziás roham, migrén, TIA, transiens globális amnézia és egyes parasomniák.

A demenciaszindróma más tünetektől való elkülönítése mellett a degeneratív demenciák tüneti elkülönítése nehézséget jelent a klinikai gyakorlatban. A demencia ellátása interdiszciplináris feladat, a diagnosztikai kritériumrendszerek alkalmazása több szakma együttműködését igényli. A biomarkerek hozzáférése korlátozott, gyakran költségesek, emiatt különösen fontossá válik a kognitív, a neurológiai és a pszichiátriai tünetek pontos felmérése.

Az epileptológiai-genetikai felfedezések hatása széles körű – a szindrómák pontos diagnózisától és osztályozásától kezdve új gyógyszercélpontok felfedezéséig és ezen keresztül a betegségre irányuló terápiás stratégiák kifejlesztéséig.

A Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy ritka és igen súlyos epilepsziabetegség. 55 évvel ezelőtt írta le először a kórképet a marseille-i Henri Gastaut, majd a jellegzetes EEG- (elektroenkefalogram) eltéréseket a Bostonban dolgozó William Lennox.

A demencia jelentőségét gyakorisága, hosszú lefolyása és gondozói igénye együttesen adja. A fejlett gazdasággal bíró társadalmakban az életkorral növekvő prevalencia miatt az egyre nagyobb arányú idősek között egyre nagyobb számú beteget jelent, míg a demens betegeket gondozó családtagokat adó fiatalabb korosztályok aránya csökken.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Játékfüggőséget és figyelemzavart is okozhat a gyerekeknél a túlzott internethasználat, derül ki az Index összeállításából.

Új kommunikációs csatornát fedeztek fel és írtak le a KOKI kutatói a Lausanne-i Egyetemmel együttműködve.

A gyermekneurológia területén az epilepsziás megbetegedések és azok differenciáldiagnosztikai problémája a leggyakoribb kihívás. A gyermekkori epilepszia gyakorisága 1%, a fiatalon induló rohamok hátterében gyakran perinatalis sérülés vagy agyi fejlődési rendellenesség áll.