23 helyett októbertől Budapesten 13 felnőtt és 3 gyermekügyeleti pont működne – áll az OMSZ-nak a Népszava birtokába került koncepciójában.

Számos szervezet vett részt az egyeztetésen, amelyet a MOK szervezett a fővárosi ügyelet átalaktásával kapcsolatban; a városvezetés is beszállna.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

Míg februárban százoldalas dokumentumköteggel, addig múlt héten már csak az ebből kiválogatott legfontosabb öt ponttal érkezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációja arra az egyeztetésre, ahol az ágazat teljes felső vezetése képviseltette magát Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.

Az átlagfinanszírozás védőernyője alatt az intézményeknek lehetőségük lett volna az akut pénzügyi problémáik rendezésére, de ezt az ötletet az országos kórházi főigazgató, Révész János nem tudta elfogadtatni az ágazatvezetéssel.

Az egészségügyet, egészséget érintő ügyekben is hangzottak el interpellációk a parlament hétfői ülésén.

A Válasz Online nem talált nyilvános magyar adatot arról, melyik napon hányan halnak meg a sürgősségi osztályokon, vagy akár a kórházakban.

A háziorvosi, valamint az ügyeleti rendszerről, és a kórházak adósságairól is szó volt egyebek mellett a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

Csató Gábor, az OMSZ vezetője nem tud arról, hogy háziorvos bírságot kapott volna, mert megtagadta az ügyeletet, derül ki az Index interjújából.

Egy fővárosi kórház ápolónője szerint február 1-je óta Pest megyében sokan inkább a sürgősségi osztályokra mennek, ha baj van, közli az RTL.