A PharmaOnline szerint a marihuána önmagában valószínűleg nem fokozza az ateroszklerózis kockázatát, de dohánnyal kombinációban már jelentős rizikótényező.
A világon először a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudósai fényképezték a kannabisz agyi hatását, eszerint a nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre elhangolja az agyat.
Agyi elváltozásokat, a motiváció és az érzelmek irányításával kapcsolatos területek módosulását okozhatja fiataloknál a marihuána alkalmi fogyasztása – írja az MNO.
A marihuána roncsolja a tüdőt
A British Lung Foundation kutatói az akut és krónikus bronchitis-ban szenvedő betegeket vizsgálva kimutatták, hogy 3-4 szál füves cigaretta ugyanolyan mértékben károsítja a légutakat, mint egy teljes csomag a hagyományosból. A sokak által ártalmatlannak vélt kábítószer ezzel új megvilágításba kerül. A rendszeresen marihuánát szívók körében a nem dohányzókhoz viszonyítva szignifikánsan nagyobb a krónikus és az akut légúti betegségek tüneteinek (tartós köhögés, légúti zörejek stb.) prevalenciája. Ennek egyik oka az, hogy a füves cigaretta elszívásának rituáléja eltér a dohányzásétól: füstjét akár négyszer hosszabb ideig tartják a tüdőben. Így sokkal nagyobb a légutak szén-monoxid-, füst- és kátrányterhelése, s mindez hamarabb vezet krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásához.
A marihuána valószínűleg az immunrendszert is gyengíti. Fogyasztását számos vizsgálat összefüggésbe hozza a tüdőrákkal is, bár itt egyelőre ellentmondásosak az adatok. Aggasztó ugyanakkor, hogy a dohányfüst karcinogén összetevőinek többségét a füves cigaretta füstje is tartalmazza, mégpedig a „normális” cigarettáénál akár 50 százalékkal nagyobb mennyiségben.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?