Etilén-oxiddal óvhatók meg legjobban a könyveket, dokumentumokat leginkább károsító rovaroktól és más élő szervezetek pusztításától a levéltári anyagok - állapították meg azok a kutatók, akik az 1976-tól alkalmazott gáz védő hatását vizsgálták meg a Fővárosi Levéltárban.

Bronchoszkóp okozta tüdőgyulladás A bronchoszkópok használata kapcsán előfordul, hogy a vizsgált betegeknél bakteriális fertőzést diagnosztizálnak. A New England Journal of Medicine nemrég arról számolt be (2003;348:214–220), hogy az egyik atlantai kórházban felmérést indítottak az összefüggések feltárására, amelynek során 60 beteg 66 bronchoszkópos vizsgálatát értékelték. A baktériumtenyészethez 43 mintát vettek. Ebből 20 minta volt Pseudomonas aeruginosával fertőzött. A húszból hat esetben emellett Serratia marcescens is kimutatható volt. A P. aeruginosával fertőzött minták mindegyike olyan betegtől származott, akiknél a rendelkezésre álló négy bronchoszkóp közül ugyanazzal a hárommal végezték a bronchoszkópiát. A gyártási előírásokkal ellentétben a biopsziás port zárófejét – az innen vett mintákból is kitenyésztették a P. aeruginosát – a műszerek egyikénél sem lehetett megfelelően rögzíteni. Az egyik betegnél 11 nappal a bronchoszkópia után P. aeruginosa okozta tüdőgyulladást diagnosztizáltak. A szerzők megállapítása szerint a bronchoszkóp nem megfelelő konstrukciójából adódóan a műszereket nem lehetett hatékonyan fertőtleníteni. Ennek eredményeképpen telepedtek meg a baktériumok, amelyek a műszer használata során a légutakba kerülve megfertőzték a betegeket. Mivel a gőzsterilizálás kárt tesz a műszerben, az etilén-oxidos pedig túl sokáig tart, a bronchoszkóp tisztítása és a fertőtlenítése általában mechanikus módszerrel történik. A műszer felépítése azonban megnehezíti a hatékony fertőtlenítést.