A 21. századi csúcstechnológia alkalmazásával a műtét pontosabb, biztonságosabb, kisebb a szövődmények kialakulásának esélye.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Brazil és új-zélandi kutatók szerint egy speciális agyi terület más módon is hat a szervezetre, mint azt eddig gondolták, jelzi a hvg.hu.

Az öregedés, ami korábban megállíthatatlannak számított, ma már precíziós eszközökkel és adatokkal számszerűsíthető és lassítható. Ha a krónikus gyulladások már évekkel a fizikai tünetek megjelenése előtt azonosíthatóak és fejleszthetőek, akkor a healthspan kitolása is reális cél.

Az „éjszakai baglyok” körében tapasztalt magasabb szív- és érrendszeri kockázat nem genetikai adottság, inkább az életmód okozza, írja az Index.

Bal kamrai szisztolés diszfunkcióval rendelkező és/vagy szívelégtelenségben szenvedő, szívinfarktuson átesett betegeknél a magasabb kiindulási vagy jelentősebben emelkedő aldoszteron-szintek fokozott kardiovaszkuláris rizikóval társulnak. A rizikó csökkentésében az eplerenon hatásosnak bizonyult.

Kedves kolléganők, kollégák! Alig vártuk február elsejét, hogy végre megtudjuk, hogyan változtak 2-es típusú diabéteszes betegeink számára a gyógyszerfelírási lehetőségek. Tudnunk kell: a kardiovaszkuláris és a neuropátiával kapcsolatos késői diabéteszes szövődmények továbbra is vezető helyen fordulnak elő, és 2-es típusú diabéteszes betegeinket érintheti az erektilis diszfunkció, illetve a fájdalmas hólyag szindróma is.

Takács Tamás vagyok, urológus és andrológus szakorvos, és azt a feladatot kaptam, hogy az erektilis diszfunkcióról beszéljünk röviden.

Egy közel kétmillió idősebb felnőtt egészségügyi adatait elemző amerikai vizsgálat szerint a cerebrális amiloid angiopátia nevű, kevéssé ismert agyi érbetegség akár négyszeresére növelheti a demencia kialakulásának esélyét öt éven belül.