Megjelent az egészségpénztári törvényhez kapcsolódó első két végrehajtási rendelet. Az egyik értelmében nyílt eljárásban, többfordulós pályázat keretében értékesítik majd az egészségbiztosítási pénztárak forgalomképes részvényeit, míg a másikban a kormány kijelölte Budapesten és Pest megyében azt a négy területet, amelyben egy-egy egészségbiztosítási pénztár alapítható. Közben megszületett a kerettörvénnyel szemben a második alkotmánybírósági beadvány is: később ugyan, mint azt Csáky András országgyűlési képviselő a Medical Online-on bejelentette, de kérte az MDF az egészségpénztári törvény alkotmányellenességének kimondását.

Folytatás az 1. oldalról   Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény végrehajtási utasításai közül február 28-án már meg is jelent kettő. Az első részletesen szabályozza a pénztárak forgalomképes részvényeinek eladását, valamint a pályázatot lebonyolító közvetítő kiválasztásának módját. Az új kormányrendelet szerint a kétlépcsős pályázatot a vagyonkezelő – tehát a pénzügyminiszter – írja ki, aki akár megbízást is adhat a kisebbségi részvények értékesítésre. A nyílt eljárás kétlépcsős lesz. Az első, előminősítő szakaszban azt vizsgálja majd a szaktárca, hogy a pályázó alkalmas- e a pénztárral kapcsolatos teendők ellátására, illetve pénzügyileg megbízható-e. Az előminősítésen túljutott pályázók pedig akár konzorciumot is alapíthatnak, így a második fordulóban már együttes ajánlatot adhatnak be. A második körben a befektetőknek már konkrét árajánlatot kell tenniük, és a végén a minden szempontból legkedvezőbb ajánlat lesz a nyertes. Az értékelést az ár „felsrófolása" érdekében ártárgyalás is megelőzheti, ám a korábban ajánlott vételárat a pályázó társaság ekkor már nem csökkentheti, a végső szót – az értékelő bizottság javaslatának mérlegelésével – a pénzügyminiszter mondja ki. Ha a nyertes visszalép, akkor a sorban következő pályázóval köthet szerződést az állam, de dönthet úgy is, hogy új pályázatot ír ki. (A pénztártörvény alapján készülő rendeletekről lásd táblázatunkat a következő oldalon.) Országos Kockázatközösségi Alap – érzékeny kérdés   A jogszabályalkotásban a soron következő egyik legfontosabb tervezet – mely az egészségügyi törvény módosításával válik hatályossá – előreláthatólag április végén kerül a kabinet elé; ebben a szaktárca pontosan meghatározza, hogy 2009 után a kormány egy elkülönített pénzalapból – a kockázatszelekció kivédése érdekében – mely rendkívül költséges ellátásokat finanszírozza majd. A koalíciós partnerek egyelőre még vitatkoznak az Országos Kockázatközösségi Alap (OKA) „tartalmán”. Míg a szocialista párt egészségpolitikusai az eljárások minél szélesebb körét igyekeznek bevonni ebbe a speciális finanszírozási rendszerbe, addig a szabaddemokrata politikusok szűkebb listában gondolkodnak. A döntés a fejkvóta összegét és ebből adódóan a területi pénztárak játékterét is jelentős mértékben befolyásolja, így a kialakuló egészségbiztosítási rendszernek az egyik sarokpontja lesz ez a jogszabály.   A kockázatközösségi alap mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg, és az OEP utódszervezete, a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ kezeli majd. Ám az állam a rendkívül költséges ellátások – és az előzetesen engedélyezett külföldi gyógykezelések – finanszírozásába bevonja az új piaci szereplőket is azért, hogy a pénztáraknak ne legyen érdekük újabb és újabb drága beavatkozásokat áttolni a kockázatközösségi alapba. Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény értelmében a kezelés költségeinek minimum 10, de legfeljebb 20 százalékát kell az ellátásért felelős biztosítóknak saját költségvetésükből finanszíroznia. (Értesüléseink szerint a szaktárca vonatkozó munkaanyagaiban 15 százalékos mértékkel számolnak a szakértők.)   Az Országos Kockázatközösségi Alappal párhuzamosan egy másik speciális – az egészségpénztárak közötti – kockázatmegosztó mechanizmus is beépül a rendszerbe, ennek szabályozásán az utolsó simításokat végzik a jogszabály-előkészítők. (Erről bővebben lásd Lebegő forintok című írásunkat.)   Az OKA-ról szóló döntés a betegellátás biztonsága és ebből adódóan politikai szempontból is egyaránt érzékeny kérdés, ugyanis nem mellékes, hogy mely ellátások finanszírozása esik ki az induláskor 23,86 milliárd forintra tervezett alapból. Dr. Gerendy Péter, az OEP Gyógyító-Megelőző Ellátások Főosztályának osztályvezetője szerint a jogszabályt előkészítő szakértők igyekeznek minden lehetőséget számba venni, próbálnak a biztosítók fejével gondolkodni, azért, hogy költségtakarékossági megfontolások miatt a betegek ne essenek el a lehető legmagasabb szintű ellátástól. Jó példa erre a gyógyszerkibocsátó koronáriasztentek esete, melyek darabja félmillió forintba kerül. Mivel ötször drágábbak, mint az egyszerű implantátumok, így a pénztárak minden egyes – szakmailag indokolt – gyógyszerkibocsátó koronáriasztent beültetésének elmulasztásával 400 ezer forintot takarítanának meg.   Gerendy Péter úgy véli, az alap tartalma kezdetekben vélhetően csaknem 90 százalékban azonos lesz azzal a miniszteri rendelettel, mely jelenleg meghatározza a tételes elszámolás alá eső eszköz-, implantátum- és gyógyszerlistát. Első körben főként eszközök és implantátumok kikerülhetnek ki ebből a speciális csomagból.   A gyógyszerkör vélhetően bővül és nagy valószínűség szerint a február óta tételes elszámolás alá eső három gyógyszer – a melldaganat kezelésénél használatos Herceptin és a Fabry-kórosok gyógyszeres terápiájában alkalmazott Fabrazyme és Replagal – bekerül az OKA-ba. (Az OEP költségvetése alapján ebben az esztendőben a Herceptin finanszírozására fordítandó keret tervezett összege nettó 4,2 milliárd forint, a Fabry-kóros betegek gyógyítására szolgáló két készítmény kerete pedig 600 millió forint.) Valószínűleg a legnagyobb esetszámú és drága képalkotó diagnosztikai, így például a PET/CT vizsgálatokat is az OKA-ból finanszírozza majd az állam és a transzplantáció is e körbe tartozik majd. Alakulnak a részvénytársaságok   A rendeletek előkészítésével párhuzamosan az egészségbiztosítási törvény végrehajtását felügyelő kormánybiztos koordinálja majd a társaságok megalapítását, előkészíti a kisebbségi részvények értékesítését, felméri a potenciális befektetők igényeit, elképzeléseit, és ismerteti velük a pályázati kiírást. A kormánybiztos feladata, hogy a részvények értékesítését követően, jövő év január 31-re „indulásra kész állapotba hozza” a 22 egészségbiztosítási pénztárat. Információink szerint a szocialista párt dr. Juhász Istvánnét szeretné e posztra, hisz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének biztosítási és pénztári felügyelet igazgatóságának ügyvezető igazgatója szaktudása révén biztonságosan le tudja vezényelni a pénztáralapítást. A szabaddemokrata politikusok inkább egy párthoz közelálló politikust kívánnak a kormánybiztosi pozícióba juttatni, lapunk úgy tudja, hogy többek között Csillag István közgazdász neve is szóba került.   Az egészségpénztárak alakításáról szóló törvény szerint az állami vagyonkezelő által létrehozandó 22 egészségbiztosítási pénztár kisebbségi részvénycsomagjainak áruba bocsátása a központi régióban kezdődik, ezt követően a Pest megyével határos megyéket értékesítik ábécésorrendben, s végül ugyancsak betűrendben következik a többi megye. A törvény szerint a régiókban létrejövő valamennyi pénztár köteles lesz szerződni az országos feladatokat ellátó intézményekkel, valamint az adott térséghez tartozó területi ellátási kötelezettséggel bíró súlyponti kórházzal és a szakellátóval.   Az új biztosítási rendszer beindulásához már elkészült az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvénynek az a második, március 4-én a Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendelete, amely a Közép-magyarországi Régiót négy részre osztja. Így a főváros és Pest megye lakosaiért versenybe szálló befektetők elkezdhetnek gondolkodni azon, melyik térségben élők ellátásszervezői feladataiért „szállnak harcba”. A lakosság számát tekintve a dél-pesti– dabasi térség a legkisebb, itt közel 622 ezer, a legnagyobb pedig a kelet-pesti–monori térség, ahol mintegy 765 ezer ember egészségügyi ellátását kell megszerveznie a nyertes pályázóknak (lásd táblázatunkat.) A kisebbségi részvénycsomagra pályázóknak azzal a megszorítással is számolniuk kell, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény szerint a régióban csak egyetlen pénztár forgalomképes részvényeit szerezhetik meg, és legfeljebb egy, az adott területtel határos megyében birtokolhatnak még további tulajdonjogot. A törvény az ellátandó lakosság számát is maximálja, a befektetők – a közép-magyarországi régiós térséggel együtt – legfeljebb kétmillió ember ellátására vállalkozhatnak.