A rendszeres fizikai aktivitás ma már nem csupán az egészséges életmód egyik alappillére, hanem tudományosan igazolt, bizonyítékokon alapuló eszköz számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. Az elmúlt évtizedek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgás kedvezően befolyásolja többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszervi problémák, valamint számos mentális egészségügyi kórkép kimenetelét. Mindezek ellenére a fizikai inaktivitás továbbra is a vezető népegészségügyi kockázati tényezők közé tartozik.
Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?
Az alapellátás összeomlását előzné meg az az átfogó reformcsomag, amelyben az államtitkári ígéret szerint lesz többletfinanszírozás, kiemelt bértámogatás és rugalmasabb foglalkoztatási formák is – de csak 2027-ben. A HAOSZ VI. Országos és II. Alapellátási Konferenciájának szakmapolitikai előadásaiból az is kiderült, a jövőben a tényleges gyógyítási eredményeket díjazza majd a finanszírozó.
Mellrákprevenciós mobil programot indít a legszegényebb településeken élő nők számára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a higiéniai papírtermékeket gyártó Vajda-Papír októberben.
Bizonyítékalapú egészségfejlesztési szolgáltatáskatalógus és egységesebb helyi egészségtervezési módszertan is készül – derült ki a többi között a MÚOSZ Egészségügyi Szakosztályának szerdai háttérbeszélgetésén, ahol Oroszi Beatrix tisztifőorvos válaszolt a kérdésekre.
A WHO Népegészségügyi Innovációs Kollaborációs Központ létrejöttével tovább erősödik a SZTE szerepe az akadémiai tudás, az innováció és a népegészségügyi igények összekapcsolásában.