Haladnak a megvalósítás felé a hazai orvosegyetemek és egészségipari vállalkozások által felkarolt hallgatói fejlesztési ötletek.

A European Journal of Nutrition folyóiratban közölt felmérés eredményei szerint a brit kisgyermekek napi kalóriabevitelük közel felét ultrafeldolgozott élelmiszerekből biztosítják; ez az arány hét éves korukra tovább nő.

Letöltendő börtönbüntetést kér a Fővárosi Főügyészség egy egészségügyi dolgozóra, aki illegális, illetve vényköteles gyógyszereket árult és adott fel postán a vevőinek.

A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

Valójában az elhízás számos kóros állapothoz és a mortalitás emelkedéséhez kapcsolódik. Közelebbről, a túlsúly és az elhízás jól ismert rizikófaktorok számos gasztrointesztinális (GI) betegségben, mint a funkcionális GI betegségek, a gyulladásos bélbetegségek (IBD), a hasnyálmirigy-gyulladás és a GI rák.

A most megjelent rendelet eredményeként változtak a munkáltatói kötelezettségek a munkaköri alkalmassági vizsgálat vonatkozásában, írja az Agrárszektor.

Egy kiterjedt irodalmi áttekintés szerint látszanak ugyan bizonyos előnyei a bioélelmiszerek fogyasztásának, de az ok-okozati összefüggés egyelőre nem bizonyítható.

A The Lancet Regional Health – Europe folyóiratban megjelent cikkben az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata közötti összefüggést vizsgálták.

Az orvosok a valótlan tartalmú vények felírásáért a cégtől jutalékot, esetenként nagyobb összegű készpénzt, nagy értékű mobiltelefonokat és szórakoztató elektronikai eszközöket kaptak.

Az uniós bizottság az egészség hatékonyabb védelme érdekében erőteljesebb intézkedéseket ajánl a dohányfüstmentes környezetre vonatkozóan.