Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

Továbbra sem jut elegendő hangsúly arra, hogy megelőzzék a nem kívánt terhességeket, hangzott el az Index szerint egy kerekasztal-beszélgetésen.

A szakmai zsűri döntése alapján három nyertes egyenként 5 millió forintos támogatásban, a közönségszavazás három győztese pedig fejenként 3 millió forintban részesül.

Az MTA konferenciája az eutanázia, az asszisztált öngyilkosság, a palliatív és terminális szedáció, valamint az élő végrendelet kérdéseit járta körül.

Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket. 

A biztonságos betegellátás nem ér véget a rendelő vagy a kórház ajtajában, a krónikus betegek számára pedig éppen az ellátások közötti rések jelenthetik az egyik legnagyobb kockázatot.

Az egészségügy legfőbb feladata most nem a gondok felszámolása, hanem a lejtmenet megállítása és a stabilitás megőrzése, írja a Portfolio.

Szakmai és civil-társadalmi egyeztetés zajlott a „szívhangrendelet”, a sürgősségi fogamzásgátlás és a gyógyszeres terhességmegszakítás hazai szabályozásáról, közli a kormany.hu.

Mi számít eutanáziának? Ki és miről dönthet egy gyógyíthatatlan beteg életének végén? Milyen lehetőségeket ad a magyar jog?