Pogátsa Zoltán podcastsorozatának új epizódjában Orosz Éva, Sinkó Eszter és Kincses Gyula a 2010 utáni magyar egészségügy történetét elemzik.

Az alvászavar számos negatív következménnyel jár: rontja az életminőséget, hangulatzavarokat és nappali álmosságot okoz, kognitív teljesítményromláshoz vezet, valamint jelentős gazdasági teherrel jár.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény változására hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), írja az Origo.

Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

A Szegedi Tudományegyetem kancellárja szerint a hazai egészségügy alacsony hozzájárulással nyújt teljes körű ellátást. Fendler Judit írását az Index közli.

Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni.

Júniustól több tízezer magyar állampolgár TAJ-kártyája válhat érvénytelenné, írja a 168.

A jövő évi költségvetés tervezetében az egészségügyi ágazat kiadásaira 280,5 milliárd forinttal több jut, mint a 2025. évi költségvetésben.

A nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot, egészségügyi kiadásokra 3919 milliárd forint jut majd.

A krónikus betegségek célratörő és biztonságos kezelése szükséges a beteg és az orvos közös céljaival, együttműködésével – nyilatkozta lapunknak dr. Domboróczki Zsolt, a Magyar Diabetes Társaság Geriátriai Munkacsoportjának elnöke.