Az egységes alapellátási ügyelet ugyan a biztonság érzetét kínálja a lakosság számára, de jelenlegi formájában egy drága és kihasználatlan rendszer, miközben az oda integrált kapacitások jóval többre lennének képesek.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara kutatásából.

Az életmód ma már a kardiológiai, diabetológiai, obezitológiai vagy éppen onkológiai irányelvekben is hangsúlyosan jelen van. De mitől válik önálló orvosi területté az életmódorvoslás, hol húzódnak a kompetenciahatárai, és mit tud kezdeni a most divatos longevityvel? Dr. Babai Lászlóval, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) elnökével arról is beszélgettünk, mit jelent valójában „mozgást felírni”, és mikor lesznek a Mozgás Receptre programnak klinikai végpontjai is.

A tüdőrák egyike a leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegségeknek, incidenciája hazánkban nemzetközi viszonylatban is magas. Az utóbbi években a tüdőrák komplex kezelésében jelentős fejlődés volt tapasztalható. Ez főként a nem kissejtes tüdőrákra igaz, de a kissejtes forma esetében is figyelemre méltó az előrelépés.

Bizonyítékalapú egészségfejlesztési szolgáltatáskatalógus és egységesebb helyi egészségtervezési módszertan is készül – derült ki a többi között a MÚOSZ Egészségügyi Szakosztályának szerdai háttérbeszélgetésén, ahol Oroszi Beatrix tisztifőorvos válaszolt a kérdésekre.

Az MTA konferenciája az eutanázia, az asszisztált öngyilkosság, a palliatív és terminális szedáció, valamint az élő végrendelet kérdéseit járta körül.

A MOK visszakapott jogkörei új felelősséget is jelentenek. A személyes lojalitások és informális hatalmi viszonyok helyett adatvezérelt, átlátható és számon kérhető szakmai ellenőrzés jöhet az egészségügyben.

A hosszú távú oxigénterápia (long term oxygen therapy; LTOT) megvalósítására ma már az oxigénpalackokon és a helyhez kötött oxigénkoncentrátorokon kívül egyéb megoldási lehetőségek is rendelkezésre állnak. A hordozható oxigénkoncentrátor (portable oxygen concentrator; POC) az LTOT legújabb technológiás megvalósítására kínál lehetőséget. A POC használatához – a palackos oxigénellátással és a helyhez kötött oxigénkoncentrátorokkal szemben – a vizsgálatok mind az egészségi állapotra gyakorolt hatást, mind a betegpreferenciákat, mind pedig a költséghatékonysági szempontokat tekintve legalább hasonló, számos esetben szignifikánsan kedvezőbb kimeneteket, eredményeket kötnek.

A Telex szerint az intézmények vezetői pozitívan fogadják az adatok közzétételét, de fontosnak tartják a helyes értelmezést.