Nemcsak a legújabb uro-onkológiai határterületeket és a hazai integrációs törekvéseket vették górcső alá a minap III. Kék Golyó Palliatív Napon, hanem rávilágítottak arra is, hogy az életvégi tervezés és a tüneti terápia nem a gyógyítás feladása, hanem a legmagasabb szintű betegközpontú gondoskodás.

Az elmúlt évtizedben nem változott érdemben a 15 évesnél idősebb lakosság szubjektív megítélése az egészségével kapcsolatban a KSH szerint.

Átadták az új MR-készüléket a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermeksürgősségi Központjában. A fejlesztésnek köszönhetően az épületben a képalkotó diagnosztika teljes spektruma elérhető.

Az elismerés különlegessége, hogy a díjazottakat maguk a betegek, hozzátartozók és kollégák jelölik és választják ki, így a díj valódi társadalmi visszajelzést is nyújt orvosaink működéséről.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) reprezentatív felmérése rávilágított, hogy a hazai orvostársadalom jelentős része már több lábon áll.

A kormány döntése alapján 38 milliárd forint értékben 83 új, innovatív gyógyszer társadalombiztosítási befogadása történik meg.

Bár a magyar lakosság 81 százaléka rendkívül hasznosnak tartja a hospice-palliatív ellátást, minden második válaszadó azt hiszi, fizetni kell érte.

A WHO szerint a modern életmód, a tartós közeli fókusz és a digitális eszközök fokozódó használata jelentősen befolyásolja a szem működését.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

A világos, támogató kommunikáció nem csupán „kedvesség”, hanem a sikeres gyógyítás alapköve és nélkülözhetetlen eszköze. Ugyanakkor a betegek többsége nem rendelkezik azzal a háttértudással, amit az őket ellátók természetesnek vesznek – derült ki a II. Páciens-kommunikáció – betegedukáció konferencián.