A Magyar Orvosi Kamara (MOK) reprezentatív felmérése rávilágított, hogy a hazai orvostársadalom jelentős része már több lábon áll.

A kormány döntése alapján 38 milliárd forint értékben 83 új, innovatív gyógyszer társadalombiztosítási befogadása történik meg.

Bár a magyar lakosság 81 százaléka rendkívül hasznosnak tartja a hospice-palliatív ellátást, minden második válaszadó azt hiszi, fizetni kell érte.

A WHO szerint a modern életmód, a tartós közeli fókusz és a digitális eszközök fokozódó használata jelentősen befolyásolja a szem működését.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

A világos, támogató kommunikáció nem csupán „kedvesség”, hanem a sikeres gyógyítás alapköve és nélkülözhetetlen eszköze. Ugyanakkor a betegek többsége nem rendelkezik azzal a háttértudással, amit az őket ellátók természetesnek vesznek – derült ki a II. Páciens-kommunikáció – betegedukáció konferencián.

A rendezvény a kórházi fikció és a mindennapi szakmai valóság kapcsolódási pontjait vizsgálja több nézőpontból, egészségügyi dolgozók, kutatók és filmes szakemberek részvételével.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jogi megítélésében vitatható precedenst teremthet egy ügyészségi határozat, írja a Népszava.

A derékfájdalom az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, ami legtöbbször pihenés  hatására néhány napon belül elmúlik.

Politikai pástra siklott az az orvosok önrendelkezésről szóló szimpózium, amelyet a Magyar Orvosi Kamara szervezett az Orvos Világszövetség, az Európai Orvosok Állandó Bizottsága, valamint a Német Orvosi Kamara képviselőinek részvételével. A delegációk Pintér Sándor meghívására látogattak Budapestre.