A myastheniára jellemző fluktuáló izomgyengeség, fáradékonyság a kórkép legjellegzetesebb, a terápiás döntéseinket alapvetően meghatározó tünete. Ugyanakkor a betegek számára az egyik legkínzóbb és igen gyakori tünettel, a generalizált fáradékonysággal keveset foglalkozunk. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.

Magyarország kiemelkedő adottságai és tradíciói révén a hazai balneológia a világ élvonalába tartozik, így a módszer szélesebb körű preventív alkalmazása nemzetgazdasági szinten is jelentős megtakarítást eredményezhet.

Az európaiak 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, Magyarországon még magasabb ez az arány.

Az agy, az agyhártyák és a gerincvelő fertőzései gyors állapotromláshoz, maradandó neurológiai károsodáshoz vagy akár halálhoz vezethetnek, ezért a gyors felismerés és az időben megkezdett kezelés alapvető jelentőségű. 

A fogkőben rejtőző kémiai nyomokból fontos információk nyerhetők a páciens egészségi állapotáról, mutatott rá egy hazai kutatás.

Krausz Ferenc bemutatta a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ első eredményeit: a kutatás célja a krónikus betegségek korai felismerése.

A hormonális jelátvitel és a molekuláris szabályozási hálózatok kölcsönhatása alapvető szerepet játszik a posztmenopauzális nők kardiometabolikus egészségének alakulásában.

Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik.

A prevenció egyik legnagyobb akadálya nem feltétlenül az információhiány, hanem a bizonytalansággal kapcsolatos szorongás.

A táplálkozás kulcsfontosságú terület lehet a korai beavatkozásban, és a rendszeres testmozgás, valamint a szívbarát étrend hosszú távon javíthatja a perimenopauzális nők kardiovaszkuláris állapotát.