2000 és 2023 között 157 ezer idő előtti halálesetet okozott Európában a klímaváltozás, amelyek 97 százalékáért a hőhullámok a felelősek – állapítja meg legújabb, az átalakuló éghajlat és az európai társadalmak elöregedésének összefüggéseit vizsgáló felmérésében az Allianz Research.

A felmérésből kiderül, hogy 10 éves távlatban a magyarok szerint fognak leginkább bevetni robotokat az egészségügyben.

Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora bejelentette, hogy ősszel az SZTE nemzetközi mRNS-konferenciát szervez.

A hazai adatok azt mutatják, hogy az érintett betegkör nagysága és az amputációt jellemző mutatók alapján a nyugat-európai helyzethez képest jelentős elmaradásban vagyunk.

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségi állapot mutatók figyelhetők meg a serdülőkorú iskolások körében.

A Global Burden of Disease Study (GBD) 2021 vizsgálat eredményei szerint a várható élettartam 2022 és 2050 között a férfiak esetében 4,9 évvel, a nők esetében pedig 4,2 évvel fog növekedni.

A Harvard Medical School kutatói a magas feldolgozottsági szintű élelmiszerek fogyasztásának egészségre gyakorolt hatásait vizsgálták, eredményeiket a Neurology folyóiratban publikálták.

A JAMA Internal Medicine folyóiratban május 20-án jelent meg egy amerikai kutatócsoport cikke, amelyben a testmozgás kétféle megfigyelési módszerét hasonlították össze 60-as éveikben járó nők esetében: az idő alapú és a teljesítményalapú  módszereket.

A praxisokban évről évre kevesebb a háziorvos, és remény sincs rá, hogy belátható időn belül növekedne a létszámuk. A dietetikusok bevonása az alapellátásba nemcsak a minőségi egészségügyi ellátás javítását, hanem a népegészségügyi mutatók pozitív változását és az egészségügyi kiadások csökkentését is eredményezheti a lakosság, valamint a gazdaság számára.

Közel 100 magyar kkv számára nyílt meg az út, hogy bekapcsolódjon az egészségügyi innováció nemzetközi vérkeringésébe.