Egy nemrégiben bemutatott ausztrál találmány reverzibilis alternatívát kínál a férfiak azon csoportja számára, akik nem hárítják át partnerükre a nem kívánt terhesség kivédésének felelősségét. Eddig a vasectomia volt az egyetlen hosszú távú védekezési lehetőség, az új eszköz birtokában azonban megőrizhető a nemzőképesség. Ausztrál kutatók a közelmúltban új eszközt mutattak be, amely az ondóvezetékbe helyezve mechanikai akadályt jelent a spermiumok külvilágba jutása számára, így véd a nem kívánt terhességtől.   A nők a fogamzásgátlás viszonylag sokféle formája közül választhatnak, mindkét fél részéről jogos igény viszont a férfiak által alkalmazható fogamzásgátló módszerek kifejlesztése. Az elmúlt években számos kutatás zajlott, amelyek során elsősorban hormonkészítmények hatását tanulmányozták. A mechanikai módszerek klasszikus és viszonylag régóta alkalmazott formája a vasectomia, amikor is az ondóvezeték egy szakaszának kimetszésével szakítják meg a spermiumok útját. A módszer hátránya, hogy az esetek többségében végleges nemzőképtelenséget eredményez.   Nem ritka ugyanakkor, hogy életkörülményeinek alakulása korábbi családtervezési elképzeléseinek felülbírálatára készteti az érintettet. Újabb műtéttel meg lehet kísérelni ugyan az ondóvezeték folytonosságának helyreállítását, a kedvező eredmény azonban korántsem szavatolható. Ilyen esetekben csak donorspermával születhet újabb gyermek, e megoldás azonban nem mentes a jogi aggályoktól, és lelkileg is megterheli a leendő szülőket.   E problémákat megoldandó olyan eszközöket igyekeztek megalkotni, amelyek reverzibilis akadályt állítanak a spermiumok útjába. Egy minneapolisi cég például apró szilikon-„dugót” fejlesztett ki e célra, az ausztráliai Adelaide-i Egyetem kutatói pedig piciny apró billentyűvel működő berendezést mutattak be a közelmúltban. A vas deferensbe beültetett, rádióhullámokkal irányított eszköz szelepként működve zárja el az ondóvezetéket.   A szilikon-polimerből készült billentyű rádióhullám-impulzusok segítségével működtethető, és a televízió távirányítójához hasonló külső kapcsolóval nyitható és zárható. Biztonsági megfontolásból azonban a feltalálók azt javasolják, hogy a távkapcsoló helye ne a nappaliban, hanem például a háziorvos rendelőjében legyen. Ugyancsak a véletlen be- vagy kikapcsolás, illetve az esetleges visszaélések ellen véd az eszköz használatához szükséges egyedi biztonsági kód is.   A kutatók a rendszer aprólékos megtervezése után először nagy nyomású vízzel töltött csőben tesztelik majd találmányukat, és csak ezután következhetnek az állatkísérletek.   A rendszer legnagyobb erőssége, hogy a vasectomiával ellentétben nem igényel nyitott műtétet, hiszen a mindössze 800 mikron nagyságú billentyű egy injekciós tű segítségével is behelyezhető. További előnye, hogy bármikor eltávolítható, amennyiben használója vissza kívánja nyerni nemzőképességét. A módszer hátránya, hogy a kicsapódó fehérjék akadályozhatják a billentyű működését, s ennek következtében tartós nemzőképtelenség állhat be. A kutatók jelenleg is dolgoznak e probléma megoldásán, addig is olyan férfiak számára tartják elképzelhetőnek a módszer kipróbálását, akik egyébként is tartós vasectomiára szánták el magukat. Számukra vonzó alternatíva lehet az eszköz használata, ily módon ugyanis időt nyernek a tartós megoldással kapcsolatos döntésük meghozatalára, hiszen nem jelent nehézséget az eredeti állapot helyreállítása.   A Smart Materials and Structures című lap a találmány elméleti fizikai alapjait taglaló cikkében kitér rá, hogy az eszköz a petevezetékbe ültetve elméletileg alkalmas lenne arra is, hogy a nőket is mentesítse a petevezeték lekötésével járó műtéti kockázatoktól. A kutatók azonban felhívják a figyelmet: a mikrovillusok anatómiai akadályt képeznek a behelyezéssel szemben, illetve a petevezeték hevesebb reakcióval és következményes összetapadással válaszol az idegentest jelenlétére.