Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Sorra valósulnak meg a Szegedi Tudományegyetem Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum beruházásai.

A lézeres eszköz a végtagödémás betegek néhány másodperces vizsgálatát, adatainak digitális rögzítését és így nyomon követését teszi lehetővé.

Az egészséget állította kormány a fókuszba és így összefogással sikerült létrehozni a gödöllői egészségügyi mintajárást, mondta a KIM vezetője.

A digitális egészségügyben az MI már nem csupán elemzésre alkalmas eszköz, hanem a precíziós orvoslás motorja a diagnosztikától a predikcióig.

C-íves röntgen berendezéseket adtak át a Kenézy Gyula Campuson, az Ortopédiai és Traumatológiai Klinikán, illetve a központi műtőben Debrecenben.

Én a dobogón szeretek állni, lehetőleg a legfelső fokán – fogalmazott Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség Őszi Szakmai Napok 2025 című, budapesti rendezvényén, ahol arról beszélt, hogy Európa legjobb egészségügyi rendszerének alapjai megvannak Magyarországon.

Új lendületet kapott az elmúlt években a fogászati turizmus, a nyugati határvidék mellett Budapest egyre meghatározóbb úti céllá válik a külföldi páciensek körében.

Itthon is végzünk európai uniós projekt keretében tüdőrákszűrést low dose CT-vel. A sugárdózis ilyenkor olyan kicsi, hogy akár évente is ismételhető lehet. Ezzel a tüdőrák korai stádiumban mutatható ki, amikor még meg is gyógyíthatjuk a beteget – nyilatkozta lapunknak dr. Horváth Ildikó, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója.