Az MI-alapú diagnosztikai és döntéstámogató eszközök egyre inkább jelen vannak az egészségügyben, sok klinikumban dolgozó azonban korlátozott bizalomról számol be. Ezzel kapcsolatos előadást díjaztak a járóbeteg szakellátási konferencián. 

A klinikai gyakorlatban jól ismert, az elkerülő betegmagatartás mögött meghúzódó jelenségre hívja fel a figyelmet a Szeretlek Magyarország írása.

Közel 5,5 milliárd forintnyi európai uniós forrásból valósult meg infrastruktúra- és eszközfejlesztés a Szent Imre, és ceglédi Toldy Ferenc kórházban.

Közös jelentést adott ki az európai egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligenciáról az EASAC és az FEAM, olvasható az MTA összefoglalójában.

Megkezdte működését a teljes laboratóriumi automatizálási rendszer (TLA) a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Központi Laboratóriumában.

Magyarország az európai uniós támogatási keretek megnyílásával lehetőséget kapott arra, hogy hozzáférjen a mintegy 10 milliárd eurónyi Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) elnevezésű pénzügyi alap által biztosított forráshoz.

A lágy robotikus modell átfogóan képes modellezni a különböző szívbetegségeket, és szimulálni azok kezelési lehetőségeit, beleértve az implantátumok és sebészeti eszközök tesztelését.

Új diagnosztikai képalkotó berendezéseket, CT-t és MR-készüléket helyeztek üzembe Szombathelyen, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.