Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.
A képalkotó technológiák robbanásszerű fejlődése fokozott elvárásokat támaszt a radiológia iránt. A hazai eszközpark jelentős megújítása ellenére a közfinanszírozott ellátásban még mindig többhónapos várólisták vannak.
Ahogyan az uniós forrásokból épített új kórházak fenntartására, úgy a hasonlóan finanszírozott CT és MRI gépek javíttatására sem jut majd pénz a szerviz-szerződések lejárta után.
Az olyan orvos, aki kiszállna a paraszolvenciás rendszerből, olyan ritka, mint a fehér holló, hangzott el a többi közt a Medical Tribune konferenciájának második napján tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Egyelőre nem járt nagy várólista-átrendezésekkel az az új szabály, hogy a daganatgyanús esetek képalkotó kivizsgálását kéthetes határidővel kell elvégezni – derülk ki a hvg.hu cikkéből.