Összeegyeztethető-e a darwinizmus az emberi jogokkal? Ha biológiai gépek vagyunk, megvehetjük-e a szegény ember veséjét? John H. Evans végrehajtotta az első vizsgálatot, ami tudományos módszerrel jár utána a kérdésnek.
Kansas állam iskolaszéke a novemberi választásokon 6:4 arányban megszavazta a helyi iskolák természettudományos tantervének reformját. A döntés értelmében a diákoknak meg kell ismerkedniük a darwini fejlődéstanra vonatkozó kételyekkel. A demokraták szerint ez az eddigi legnagyobb kihívás az evolúciós elmélettel szemben. Az evolúciós elmélet és az „intelligent design” („értelmes tervezés”) hívei hosszú idő óta harcolnak egymással az Egyesült Államokban. Az „intelligent design” elméletével Phillip E. Johnson 1993-as „Darwin on Trial” (Darwin perbe fogva) című könyve ismertette meg a világot. Azt vallják, léteznie kellett egy magasabb rendű lénynek, egy intelligens tervezőnek és alkotónak, aki létrehozta az életet. Az „intelligent design” kifejezést Dean H. Kenyon alkotta meg 1989-es „Of Pandas and People” (Pandákról és emberekről) című, kreacionista tanokat hirdető művében. (A kreacionizmus olyan keresztény nézetrendszer, amelynek hívei szó szerint értelmezik a Bibliát – a szerk.) Kenyon 1987-ben hivatalos nyilatkozatot tett a kreacionizmus mellett a Legfelsőbb Bíróságon, amely ekkor vizsgálta egy Louisiana államban hozott törvény alkotmányosságát. E törvény szerint a louisianai iskolákban az evolúciós elmélet mellett, azzal azonos óraszámban a teremtéselméletet is tanítani kell. A Legfelsőbb Bíróság végül alkotmányellenesnek ítélte a törvényt, mivel nem felelt meg az egyház és állam szétválasztásáról szóló követelménynek.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?