A curry egyik alkotóelemében található kurkumin elpusztította laboratóriumi körülmények között a nyelőcsőrák sejtjeit, ezért elképzelhető, hogy hatékony rákellenes szer fejleszthető belőle – közölték szerdán ír kutatók.

Heti egy-két currys étel étrendünkben megelőzheti az Alzheimer-kórt és a demenciát – állítják amerikai kutatók.

Jó hír az egzotikus ételek kedvelőinek, hogy a curry fűszerkeverék egyik alkotóeleme, a kurkuma segít megelőzni a reumatoid artritiszt – legalábbis a University of Arizona kutatóinak állatkísérletes eredményei szerint. Korábban már kimutatták, hogy a fuszer patkányokban mérsékeli az ízületi gyulladást, most azonban arra is fény derült, hogy a rágcsálókban reumatoid artritisz modellezése esetén a fuszernövény gyökértörzséből készült kivonatnak van leginkább gyulladáscsökkentő hatása. Feltehetőleg a gyulladásos fehérjék génjeinek átírását aktiváló NF-k-B fehérjét blokkolják a kurkuma ezen részében található vegyületek. Ez reményt ad arra is, hogy – klinikai vizsgálatok után – esetleg más gyulladásos eredetu kórképek kezelésére is alkalmas lehet a kurkuma. Mégis inkább a hatóanyagot tartalmazó új gyógyszerektől, semmint ételeink túlcurryzésétől várhatunk eredményt – erre utal az is, hogy a reumatoid artritisz előfordulási gyakorisága és a curry fogyasztásának népszerusége között nincs bizonyított összefüggés. Kisebb esélyt adunk a hólyagtumor kialakulásának, ha ritkán szalonnázunk, a csirkén pedig rajta hagyjuk a bőrét a sütéskor – állítják a Harvard School of Public Health kutatói, közel 140 000 lakos 22 éves követése alapján (Am J Clin Nutr 2006;84: 1177–83). Úgy találták, hogy akiknek étrendjében heti ötnél többször szerepel szalonna vagy bőr nélküli csirkehús, azoknak körében 60, illetve 52 százalékkal nagyobb a hólyagtumor kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik ilyesmit egyáltalán nem esznek. A teljes húsfogyasztást tekintve viszont statisztikailag már nem szignifikáns az összefüggés. Szalonna esetében vélhetőleg a benne található – karcinogén hatású – nitrózaminok és/vagy heterociklikus aminok magyarázzák az eredményeket, a csirkehúsnál pedig arról lehet szó, hogy magas hőmérsékleten történő főzéskor a bőrös változatban kevesebb ilyen vegyület keletkezik. Óvatosan kell bánnunk az édességekkel is, ugyanis a túlzott cukorbevitelnek (akár étel, akár üdítőital formájában) a zsírmáj és a hasnyálmirigyrák kialakulásában is szerepet tulajdonítanak a legújabb vizsgálatok. A hohenheimi egyetem munkacsoportja a cukros víz egerek májára gyakorolt hatásait tanulmányozta. A rágcsálók glükózzal, fruktózzal, szukrózzal vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített vizet kaptak. A természetes cukrok – különösen a fruktóz – fogyasztása amellett, hogy a fokozott kalóriabevitel következtében súlygyarapodást okozott, növelte a májelzsírosodás gyakoriságát, megemelte a májenzimek szérumszintjét és fokozta a lipidperoxidációt. Az eredmények alátámasztják azt a feltételezést, miszerint a túlzott fruktózbevitel nemcsak a túltáplálás következtében májkárosító, hanem direkt toxikus hatása van. A Karolinska Intézet közel 80 000 ember étkezési szokásait 8 éven át követő kutatói összefüggést találtak a táplálék cukortartalma és a hasnyálmirigy-tumor kialakulásának valószínusége között (Am J Clin Nutr 2006;84: 1171–76). A napi legalább kétszeri szénsavas üdítőital- vagy szörpfogyasztás 90 százalékos kockázatnövekedéssel jár ahhoz képest, mint ha egyáltalán nem innánk ilyen italokat, de már az is 70 százalékkal emeli a pankreaszrák kialakulásának esélyét, ha naponta ötször megcukrozzuk kávénkat teánkat vagy müzlinket. Karácsony után nemcsak az eddig megismert kedvező hatások miatt ajánlatos átállni a zöldségekben gazdag diétára. Egy chicagói munkacsoport szerint az ilyen étrend lassítja a memóriaromlást. Több ezer 65 év feletti férfi és nő táplálkozási szokásait követték hat éven át, mialatt legalább két, a szellemi képességeket mérő tesztet is kitöltettek velük. Napi legalább 2,8 adag zöldség a napi 1 adaghoz vagy annál kevesebbhez képest 6 év alatt átlagosan 40 százalékkal lassította a szellemi hanyatlás mértékét, az életkor előrehaladtával egyre inkább. Leghatékonyabb memóriakarbantartónak a zöldleveluek (saláta, spenót) bizonyultak, őket követte a tök és a keresztesvirágúak (például a brokkoli), végül a mogyoró és a lencse. A kutatók szerint az eredmények a zöldségek E-vitamin-tartalmával lehetnek összefüggésben.