Az új maszk teljesen passzív adatgyűjtést végez, és alkalmas lehet szegényebb régiók népegészségügyi, járványügyi jellemzőinek feltárására is.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Az új fejlesztésű modell egyetlen vértesztből 3-4 éves pontossággal képes prognosztizálni a betegség megjelenésének időpontját.

Kínai kutatók eredményei szerint az interferon-gamma emelkedett szintje szoros kapcsolatban áll a szisztémás gyulladással és az agyi mikroglia gyulladásos génexpressziós mintázataival, valamint hozzájárulhat a káros mikroglia‑fenotípusok terjedéséhez.

A Belügyminisztérium támogatásával, a Semmelweis Egyetem és az OKFŐ szakmai vezetésével úttörő kutatási program indult. 

A Journal of Clinical Investigation folyóiratban jelent meg a MUSC Hollings Cancer Center kutatóinak cikke, amelyben a BIOPREVENT névre keresztelt, a graft‑versus‑host betegség (GVHD) kialakulását prognosztizáló AI-alapú modellt mutattak be. 

A ¹⁷⁷Lu-PSMA-617 szelektíven a prosztataspecifikus membrán antigént (PSMA) expresszáló sejtekhez juttat el β-sugárzást. Ez a radioligand kezelés bíztató biokémiai és radiológiai válaszarányokkal társult számos korai fázisú vizsgálatban, csökkentette a fájdalmat és alacsony fokú toxicitást mutatott az olyan áttétes, kasztrációrezisztens prosztatarákban szenvedő betegeknél, akik progressziót mutattak standard terápiát követően.

A nem invazív módszer három biomarker kombinációjának megfigyelésén alapszik. Használatával csökkenthető a fájdalmas és gyakran feleslegesen elvégzett biopsziás mintavételek gyakorisága – derül ki a kutatásból, melyről az eBioMedicine folyóiratban számoltak be.

A kutatások sok szálon futnak a teljesen kísérletes molekuláris vizsgálatoktól a klinikai transzlációs tanulmányokig – nyilatkozta lapunknak Nagy György professzor, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója.

A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.