Craig Venter, aki úttörő  szerepet játszott a DNS bázissorrendjét megállapító módszer kifejlesztésében, amivel saját genomját tárta fel, két éve nagy felhördülést kiváltó önéletrajzot írt (A Life Decoded: My genom: My Life), jelenleg pedig mesterséges élet létrehozásán fáradozik.

A mindinkább fenyegető éghajlatváltozás miatt az Európai Bizottság január elején új, átfogó intézkedéseket hozott. Az intézkedési terv szigorú célokat határoz meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és a megújuló energiák terén. Brüsszelnek meggyőződése, hogy a fejlett országok 2020-ig akár 30 százalékkal csökkenthetnék az üvegházhatású gázok kibocsátását. E lehetséges érték helyett az Európai Bizottság mégis azt javasolja az unió tagországainak, hogy 2020-ig 20 százalékkal fogják vissza az ilyen gázok kibocsátását, amit elsősorban energiapolitikai intézkedésekkel valósíthatnak meg. A programot José Manuel Barroso, a bizottság elnöke fordulópontnak minősítette az Európai Unió életében. Barroso szerint, amennyiben Európa fenntartható, biztonságos és versenyképes energiaszolgáltatást kíván nyújtani, a tagállamoknak közösen kell cselekedniük. A jelenlegi tendenciákra épült előrejelzések szerint az uniós gázkibocsátás 2030-ig nemhogy csökken, hanem mintegy öt százalékkal emelkedik. Amennyiben a jelenlegi irányzatok nem változnak, az EU importfüggősége tovább fokozódik: jelenleg a teljes energiafogyasztás 50 százalékát fedezi importból, ami 2030-ra a 65 százalékot is elérheti. A bizottság ezért azt javasolja, hogy az EU 2020-ig teljes energiaigényének 20 százalékát állítsa elő megújuló energiaforrásokból. Ehhez az ilyen típusú források mindhárom ágazatában – a villamos energia, a bioüzemanyagok és a fűtés és hűtés területén is – lendületes növekedésre van szükség. Kutatásokat kell végezni a tiszta energia előállítási költségeinek csökkentésére, illetve arra, hogy az uniós ipar a szénszegény technológiai ágazat élvonalába kerüljön. Ezért az Európai Unió a következő hét évben legalább 50 százalékkal növeli az energiakutatásra fordított kiadásait.  A javaslat az unió számos országában népszerűtlen atomerőművekre is kitér. A reaktorokban előállított villamos energia jelenleg a teljes uniós energiafogyasztás 14 százalékát, illetve a villamos energia 30 százalékát teszi ki. Ha egy tagállam úgy dönt, hogy csökkenti az atomból nyert elektromos energia mennyiségét, akkor a bizottság javaslata szerint azt egyéb szénszegény energiaforrásokkal kell helyettesítenie, ellenkező esetben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése még nagyobb feladatot jelent majd. Amennyiben az előbbi célok megvalósulnak, az EU 2020-ban a mainál mintegy 13 százalékkal kevesebb energiát használ fel, illetve évente 100 milliárd eurót takarít meg. Mika János éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az unió kezdeményezését előremutató lépésnek tartja. A szén-dioxid kibocsátásának 60 százalékos csökkentéséhez – ennyire van szükség ahhoz, hogy ne növekedjék tovább a légköri üvegházhatású gázok koncentrációja – még többet kell vállalni, de első lépésnek ez is jelentős. Ugyancsak pozitív vonás, hogy a program belátható időre szól, ezért számon kérhető. Mika János abban már nem biztos, hogy ez a csökkentés tartható lesz; korlátozást és kiadást jelent ugyanis, amihez el kell nyerni a cégek és a magánszemélyek támogatását. Az intézkedéscsomaggal a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek elégedetlenek voltak. Vízióhiányosnak minősítette a javaslatokat például a Greenpeace, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint pedig csupán szerény tervekről van szó. Hasonlóan nyilatkozott a Magyar Természetvédők Szövetsége is. A hazai zöldek úgy vélik, az Európai Bizottság még mindig elavult módon áll hozzá az energiaellátás biztonságához. Üdvözlik azt a javaslatot, hogy a világ iparosodott országai – 1990- hez viszonyítva – 30 százalékkal csökkentsék üvegházgáz-kibocsátásaikat 2020-ra, de érthetetlennek tartják, hogy az EU egyoldalúan csak 20 százalékot vállalna. Ez nem elegendő a maximum két Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet- emelkedés tartásához, amely hivatalos EU-célkitűzés. „A század közepéig világátlagban 50 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, hogy mindössze 2 Celsius-fokkal emelkedjen az évszázad végéig a földi átlaghőmérséklet” – közölte a koncepció kapcsán Persányi Miklós. A környezetvédelmi miniszter szerint ezt Magyarország teljesíteni tudná takarékosabb és kedvezőbb szerkezetű energiafelhasználással.   Hazánk egységnyi nemzeti össztermék előállításához háromszor annyi energiát használ fel, mint az Európai Unió átlaga, illetve hatszor annyit, mint Dánia. Magyarországon is sokat lehet még tenni a takarékosabb energiafelhasználásért, a megújuló energiák nagyobb arányú használatáért. Ma az energiafelhasználásban 5,3 százalékot jelentenek a megújuló források; a terv 2010-re 8,2 százalék.

Őssejtkutatás igen, klónozás nem – az Európai Bizottság szerint „praktikus és óvatos” megközelítésre van szükség; a túl szigorú közösségi szabályozás nem indokolt, a kutatókat ugyanis nem szabad Európán kívüli őssejtimportra kényszeríteni. Az EU nemrégiben elfogadott hetedik, 2007–2013 közötti időszakra szóló kutatási keretprogramja 50,5 milliárd euróval gazdálkodhat. Ez az összeg a tudományra fordított tagállami keretek hat százalékának felel meg; a fennmaradó 94 százalék felhasználásáról az egyes országok maguk döntenek. Európai stratégiát dolgoznak ki a bioüzemanyag termelésére. A tagországok energiaügyi miniszterei ragaszkodnak ahhoz, hogy a biomasszával és a bioüzemanyaggal kapcsolatos ügyekben megőrizhessék döntési jogukat. A bioüzemanyag további felhasználásának kutatására újabb kutatási és fejlesztési platformot dolgoztak ki. A részletes terv megvalósítását a 2030-as évekre tervezik.

Jelentős fejlesztésekbe kezdett a világ egyik legnagyobb vegyipari konszernje, az amerikai DuPont. A cég versenytársait megelőzve az olajból és gázból előállított vegyületeket mind nagyobb mértékben biológiai anyagokból gyártottakkal akarja felváltani. Termékeik 10 százaléka már most sem petrolkémiai eredetű, de 2010-re 25 százalékra kívánják bővíteni a bioanyagokra alapozott gyártást. Az ipari biotechnológia koncepciója már az 1970-es években megszületett. A hirtelen magasra ugrott olaj- és gázárak további emelkedését prognosztizálták, ezért más lehetőségeket kezdtek keresni. Előtérbe kerültek a megújuló, környezetbarát zöld megoldások. A fermentációs technológiák fejlődése és a növényi gének manipulálásának kidolgozása is hozzájárult ahhoz, hogy komolyan foglalkozni kezdtek bioüzemanyagok előállításával. Növényekből, mezőgazdasági hulladékokból készítettek üzemanyagot.