A világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.

A most bemutatott technológia valós időben dolgozza fel a hangokat, elkülönítve a beszédet a háttérzajtól, ezzel jelentősen javítja a beszédértést.

A látszat ellenére a kutyák nemcsak értik a tárgyszavak jelentését, de az ezt támogató agyi és mentális folyamatok hasonlóak ahhoz, mint amelyeket az embereknél tapasztalnak.

Szeptember legelső hétvégéjén Siófokon rendezik meg a stroke ellátás legjelentősebb magyarországi seregszemléjét.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Magyar kutatók kiderítették, hogy a kutyák agya – az emberekéhez hasonlóan – hierarchikusan dolgozza fel a beszédet, az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy.

Hazánkban elsőként a Pécsi Tudományegyetem Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikáján került sor az AB HiRes™ Ultra 3D elnevezésű belsőfül-implantátum beültetésére.

Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen ültették be két kisgyerek belső fülébe azt a hallásjavító implantátumot, amely akár zajos környezetben is elősegíti a hatékony beszédértést.

Siketek és nagyothallók közel teljes értékű életet élhetnének egy modern hallásjavító rendszer segítségével.

A vibráló, rezgő mellény képes megváltoztatni a siket emberek beszédértési képességét azzal, hogy új „útvonalat” hoz létre az agy felé – a készülék prototípusára az MNO talált rá.