„Csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik!” (magyar közmondás)

A Medical Online háziorvos rovatának júliusi számában összefoglaljuk a laboratóriumi munka során keletkező hibák okait, ezek jelentőségét és a hibákból eredő plusz költségeket. Bemutatunk egy tajwani és egy holland tanulmányt, amelyek rávilágítanak azokra a már eddig is jól ismert tényekre, hogy az orvos-informatikai rendszer megfelelő használatával, valamint az egészségügyi ellátásban dolgozók eredményes együttműködésével számos hiba megelőzhetővé válik, ami a jelentős költségmegtakarítás mellett a betegek kezelése is hatékonyabbá vált.

A hibák minden munkafolyamat jól ismert, nem kívánt elemei. A laboratóriumi munkafolyamatok szempontjából a hibákat a keletkezésük helyének függvényében a mérés előtti, a méréshez és a mérés utáni szakaszokhoz kapcsolódó hibákra tudjuk osztani. Green éa mtsai. közleménye megbecsülte a nem megfelelő minőségű vérminták és preanalitikus folyamat során bekövetkező hibák költségeit és a betegellátásra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Az eredmények döbbenetesek. Az orvosi hibák több mint 1 millió plusz-károsodáshoz és 44-98 ezer halálozásos vezetnek. Ez az Egyesült Államokban a halálokok sorában a nyolcadik megelőzve ezzel az emlőrákot, a szerzett immundeficiencia szindrómát (AIDS) és a közlekedési baleseteket. Költségben kifejezve 2,4 millió kórházi ellátási többletnapot eredményeznek, mintegy 17 milliárd dollárral emelve meg a kórházi ellátási költségeket. Egy másik, a New England Journal of Medicine nevű nagyon rangos orvosi folyóiratban publikált tanulmány is igazolta, hogy a betegek 11%-a potenciálisan ártalmas míg 46%-uk pedig hiányos ellátásban részesül. 

Az országban elsőként az Egészségügyi Holding Nonprofit Zrt. vezeti be a legmodernebb, automatizált, betegre szóló gyógyszerelési rendszert a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban, 2012-ben pedig összes tagkórházában már az automatizált gyógyszerelési rendszer gondoskodik a betegbiztonságról.