A nyelőcső betegségeiben szenvedő betegek számára jelenleg csak kevés hatékony kezelési lehetőség áll rendelkezésre. A gyógyszerek célzott eljuttatása ebbe a szervbe technikailag nehéz és gyakran jár nemkívánatos mellékhatásokkal.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei vizsgálták, miként befolyásolja az oltásra adott immunválaszt a vakcina előállításánál használ lipid nanorészecske összetétele.

Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.

A WHO előrejelzései szerint a daganatos megbetegedések száma 2050-re elérheti 35 milliót, a legfrissebb kutatások árnyalják a képet, írja a Qubit.

Az űrben végzett gyógyszerfejlesztés kilépett a kísérleti fázisból, egyre több vállalat gyárt hatóanyagokat a mikrogravitáció körülményei között, írja a Portfolio.

Az „élő gyógyszergyárak” olyan apró, beültethető eszközök, amelyekben genetikailag módosított sejtek folyamatosan termelik a szükséges terápiás molekulákat a szervezeten belül.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet. 

A gombafertőzések előfordulása növekvő tendenciát mutat a világon, melyben szerepet játszik az immunszuppresszív betegségek és kezelések növekvő száma is. Klinikailag rendkívül változatos formában jelenhetnek meg a beteg immunstátusának függvényében. A betegség korai felismerése, a megfelelő diagnosztika használata és az adekvát terápia alkalmazása elengedhetetlen a hatékony kezeléshez.

A British Columbia Egyetem (UBC) kutatói enzimek segítségével „immunológiailag láthatatlanná” alakították az A-típusú veséket, írja a hvg.hu.

Az Okayama University kutatói arról számoltak be, hogy a kollagén jelátvitel gátlása a discoidin domain receptor 1 (DDR1) blokkolásával jelentősen javítja a nagymolekulás gyógyszerek bejutását a hasnyálmirigyrák szöveteibe.