A tüdőrák egyike a leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegségeknek, incidenciája hazánkban nemzetközi viszonylatban is magas. Az utóbbi években a tüdőrák komplex kezelésében jelentős fejlődés volt tapasztalható. Ez főként a nem kissejtes tüdőrákra igaz, de a kissejtes forma esetében is figyelemre méltó az előrelépés.

Új csúcs született a xenotranszplantációban, egy 66 éves férfi 271 napon át élt egy génmódosított sertésből származó vesével, írja a Blikk.

A fertőzések elleni védekezés nem ott kezdődik, hogy az immunrendszer megtámadja a kórokozót, hanem ott, hogy felismeri, mivel áll szemben.

A nyelőcső betegségeiben szenvedő betegek számára jelenleg csak kevés hatékony kezelési lehetőség áll rendelkezésre. A gyógyszerek célzott eljuttatása ebbe a szervbe technikailag nehéz és gyakran jár nemkívánatos mellékhatásokkal.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei vizsgálták, miként befolyásolja az oltásra adott immunválaszt a vakcina előállításánál használ lipid nanorészecske összetétele.

Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.

A kombinált kezelés jóval gyorsabb és nagyobb mértékű csonttömeg-növekedést eredményezett, mint a monoterápia - ez a megközelítés a jövő oszteoporózis-kezeléseinek egyik ígéretes iránya lehet.

A WHO előrejelzései szerint a daganatos megbetegedések száma 2050-re elérheti 35 milliót, a legfrissebb kutatások árnyalják a képet, írja a Qubit.

Az űrben végzett gyógyszerfejlesztés kilépett a kísérleti fázisból, egyre több vállalat gyárt hatóanyagokat a mikrogravitáció körülményei között, írja a Portfolio.

Az „élő gyógyszergyárak” olyan apró, beültethető eszközök, amelyekben genetikailag módosított sejtek folyamatosan termelik a szükséges terápiás molekulákat a szervezeten belül.