A dysuria diagnosztikáját nehezítik az atípusos tünetek és a kommunikációs akadályok, ezért a részletes anamnézis, labor- és képalkotó vizsgálatok mellett a validált kérdőívek alkalmazása is hasznos lehet. A kezelés alapja az oki terápia.

A polineuropátia sokáig tünetmentesen zajlik, idővel súlyos panaszokat okozhat – a zsibbadástól kezdve a fájdalmon át egészen az életet veszélyeztető szövődményekig. Különösen fontos ezért, hogy felismerjük a betegség jeleit, és tisztában legyünk a lehetséges következményekkel.

Gyulladáscsökkentő hatása révén a mediterrán étrend követése szignifikánsan csökkenti a hiperaktív hólyag szindróma kialakulásának a kockázatát – és meglepő módon a mérsékelt sörfogyasztás is hasonló hatást eredményez.

A Parkinson-kórban jelentkező affektív tünetek, valamint a kognitív funkciók, a percepció és a gondolkodás eltéréseinek korai felismerése kulcsfontosságú mind az alapbetegség, mind az ahhoz társuló pszichés jelenségek optimális kezelése szempontjából. A különböző pszichiátriai tünetek kóreredete nem teljesen tisztázott, ugyanakkor a páciensek jelentős hányada szenved olyan tünetektől, melyek sokszor aluldiagnosztizáltak.

Az időskorú populációban leggyakrabban előforduló neuropszichiátriai zavarok közé tartozik a depresszió, a neurokognitív zavarok és a delírium. Ezek korai felismerése és időben történő kezelése kiemelten fontos.

A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.

Magyarország elöregedő társadalom, és az idős populáció növekedésével megnő a sürgősségi ellátást felkereső idősek aránya, ami jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A magas életkorhoz gyakran társuló, halmozott krónikus betegségek, a polifarmácia és a delírium előfordulása miatt az idősek ellátása komoly kihívást jelent.

A depresszió (gyakoriság vonatkozásában egyszeri vagy visszatérő depressziós epizód, súlyosság tekintetében minor vagy major depresszió) változó súlyosságú pszichológiai, szomatikus és vegetatív tünetekkel járó, az életminőséget negatívan befolyásoló, hónapokig tartó, gyakran krónikus vagy visszatérő betegség, amelynek az egyénre, a családra és a társadalomra nézve is súlyos szenvedést okozó kihatásai vannak. Hasonlóképpen definiálhatjuk a szorongásos betegségeket is (generalizált szorongás, agorafóbia, pánikbetegség, szociális szorongás zavar, egészségszorongás, poszttraumás stressz zavar, és ide sorolhatjuk az egyébként külön csoportba tartozó kényszerbetegséget is).

A sürgősségi osztályokon gyakran jelennek meg olyan páciensek, akiknél a tünettan alapján pszichiátriai betegség merül fel. A tüneti diagnózis és terápia helyett célszerű etiológiai alapú diagnózisra és lehetőség szerint oki kezelésre törekedni.

A demencia az öregedő társadalmak egyre növekvő egészségügyi problémája, ugyanakkor a terápiás lehetőségek korlátozottak, közli a PharmaOnline.