A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.

Magyarország elöregedő társadalom, és az idős populáció növekedésével megnő a sürgősségi ellátást felkereső idősek aránya, ami jelentős terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A magas életkorhoz gyakran társuló, halmozott krónikus betegségek, a polifarmácia és a delírium előfordulása miatt az idősek ellátása komoly kihívást jelent.

A depresszió (gyakoriság vonatkozásában egyszeri vagy visszatérő depressziós epizód, súlyosság tekintetében minor vagy major depresszió) változó súlyosságú pszichológiai, szomatikus és vegetatív tünetekkel járó, az életminőséget negatívan befolyásoló, hónapokig tartó, gyakran krónikus vagy visszatérő betegség, amelynek az egyénre, a családra és a társadalomra nézve is súlyos szenvedést okozó kihatásai vannak. Hasonlóképpen definiálhatjuk a szorongásos betegségeket is (generalizált szorongás, agorafóbia, pánikbetegség, szociális szorongás zavar, egészségszorongás, poszttraumás stressz zavar, és ide sorolhatjuk az egyébként külön csoportba tartozó kényszerbetegséget is).

A sürgősségi osztályokon gyakran jelennek meg olyan páciensek, akiknél a tünettan alapján pszichiátriai betegség merül fel. A tüneti diagnózis és terápia helyett célszerű etiológiai alapú diagnózisra és lehetőség szerint oki kezelésre törekedni.

A demencia az öregedő társadalmak egyre növekvő egészségügyi problémája, ugyanakkor a terápiás lehetőségek korlátozottak, közli a PharmaOnline.

A migrén a népesség legalább 12 százalékát érinti. A rohamok alatt a betegek életminősége rendkívül rossz, a gazdasági és szociális kár óriási. Népegészségügyi jelentőségét fokozza, hogy a migrén aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép, így sok beteg nem kap megfelelő ellátást.

A fájdalom a WHO általános meghatározása szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, amely tényleges vagy potenciális szöveti sérüléshez társul, vagy ahhoz hasonlít, illetve ezen sérülés mértékével leírható (1). Az onkológiai fájdalmaktól szenvedő beteg azonban sokszor más betegeknél is erősebben tapasztalja, mennyire szubjektív jellegű is ez az érzet és mennyire erős mentális-pszichés distresszel járhat. Azonban bármennyire is nehéz meghatározni, leírni vagy mérni a daganatos betegségek kapcsán kialakuló fájdalmakat, lehetőségünk és kötelességünk is csillapítani azokat.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Társadalmi, gazdasági, szociális és emberi jelentősége folyamatosan növekszik. A betegszám rohamos emelkedése figyelmeztet arra, hogy a jövőben másképpen kell megítélnünk ezt a betegséget.

A demencia jelentőségét gyakorisága, hosszú lefolyása és gondozói igénye együttesen adja. A fejlett gazdasággal bíró társadalmakban az életkorral növekvő prevalencia miatt az egyre nagyobb arányú idősek között egyre nagyobb számú beteget jelent, míg a demens betegeket gondozó családtagokat adó fiatalabb korosztályok aránya csökken.

A gyógyszerbelégzők helyes használatának lépései eszközönként eltérőek, és ezek elsajátítása összetett feladat. A legtöbb krónikus légúti beteg rosszul használja az inhalációs eszközét (1). Sok betegnek nem tanították meg a gyógyszerbelégzés helyes technikáját, nem ellenőrizték azt rendszeresen, és nem javították ki az esetleges hibákat.