A hipertónia megfelelő, irányelvek mentén történő ellátása – beleértve a felismerést (diagnózist) és a terápiát (célérték elérés) is – világszerte megoldatlan kérdés.

A megfelelő programok, támogatási rendszerek, képzések és a mentorálás révén a szakdolgozók nemcsak saját egészségüket őrizhetik meg, hanem példaként szolgálhatnak a betegek és a társadalom számára is.

Az Egészség világnapja közeledtével dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológus főorvosa ad tanácsot, mikor, kinek, milyen vizsgálatokra érdemes bejelentkeznie.

Az AIPM konferenciáján a szakma képviselői a helyzet ismertetése mellett a fejlődési irányokat is meghatározták.

A demencia olyan kórállapot, amely közel 60 millió embert érint világszerte, globális előfordulása pedig drasztikusan emelkedik. Az elmúlt időszakban bizonyítást nyert, hogy az ehhez vezető betegség kezdete évtizedekkel megelőzi az első tünetek jelentkezését.

Az enyhe kognitív zavar a demenciák kórelőző állapota, jelentőségét az adja, hogy ebben az állapotban drámaian megnő a demenciába való progresszió esélye. Egyben jó esélyt jelent a betegség kialakulásának megelőzésére. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb rizikófaktorokat és tárgyaljuk a megelőzés lehetőségeit.

Egy idősekből álló japán populáció vizsgálata alapján ez elsősorban a zöld tea vérnyomáscsökkentő hatásának tulajdonítható.

A krónikus veseelégtelenséggel élő betegek döntő többsége számos társbetegséggel rendelkezik. A kezeletlen hipertónia és a diabétesz krónikus veseelégtelenséggel szövődve jelentősen lerövidíti a várható élettartamot. A nefrológiai ambulanciára járó betegek gondozása komplex feladat, a társbetegségek kezelése és a további progresszió megelőzése sok esetben elegendő a vesefunkció romlásának lassításához. Számos esetben a holisztikus gondolkodás nagyságrendekkel javíthatja az eGFR-értéket, és csökkentheti a proteinuriát. A krónikus nefropátiával élők vérnyomásának normalizálása a helyes, sokszor kombinációs terápia megválasztásával, elengedhetetlen a kardiovaszkuláris (CV) rizikó csökkentéséhez és a szív- és érrendszeri halálozás megelőzéséhez.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb. A hipertónia agyi szövődményei közül a stroke jól ismert, de a hetvenes évektől kezdve egyre növekvő figyelmet kap a kognitív diszfunkció is. A European Society of Hypertension (ESH) 2023-as irányelve jelentősebb módosítások helyett apróbb léptekkel haladt előre, azonban a neurológus szemével nézve örömteli újdonság fedezhető fel benne a korábbi irányelvekhez képest, hiszen először szerepel külön alfejezetben kiemelve, hogy az antihipertenzív kezelés a kognitív hanyatlás megelőzésére és a demencia progressziójának csökkentésére is ajánlott, illetve hatása bizonyított.

A hipertónia diagnosztikája és kezelése azért különösen fontos Magyarországon, mert az európai átlagnál lényegesen gyakrabban fordul elő a magasvérnyomás-betegség. Az Európai Kardiológusok Társasága 2024-ben hipertóniaajánlást adott ki, amely a vérnyomást három csoportba osztotta, nem emelkedett vérnyomás, emelkedett vérnyomás és hipertónia. A vérnyomás-kategóriák megerősítésének alapja a rendelőn kívüli vérnyomásmérés. A betegeket nagy kockázat esetén már az emelkedett vérnyomás kategóriában is kezelni kell, a célvérnyomás pedig életkortól függetlenül 120–129/70–79 Hgmm, amennyiben a beteg tolerálja a kezelést. A kezelést két hatóanyagot tartalmazó egytabletta-kombinációkkal kell megkezdeni, első választás: RAS-gátló és CCB vagy diuretikum kis dózisa, a második lépés pedig a három hatóanyag kis dózisú tripla kombinációja. A BBl-k elsőként csak speciális (elsősorban kardiológiai) indikáció esetén választhatók.