Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

Az elmúlt években egyre aggasztóbb méreteket ölt a gyermekkori elhízás, ami mögött sokkal több rejlik, mint gondolnánk, írja az ElitMed.

Az idei világnapon arra hívják fel a figyelmet, hogy a rövidlátás és szövődményei olyan gyakorivá váltak, hogy betegségként, nem pedig hibaként kell kezelni.

A daganatos betegségek kezelése során ma már nem elegendő cél csupán a túlélés biztosítása – legalább ilyen fontos a betegek funkcionális állapotának és életminőségének megőrzése. Az onkológiai prehabilitáció és rehabilitáció három alappillére multidiszciplináris együttműködést igényel.

Az egészséges öregedést támogató étrendi változtatások kulcsfontosságúak a fizikai és kognitív funkciók megőrzésében, valamint az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében. Az időskorban bevezetett egészséges étrend hatékonyan támogathatja az optimális egészségi állapot és a funkcionális képességek megőrzését.

A felismerések új terápiás lehetőségekhez vezettek, különösen az autoimmun betegségek kezelésében és a daganatok elleni immunterápiában.

A lipoprotein(a) (Lp(a)) emelkedett szintje is önálló rizikótényezőként növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát. 

Tavalyhoz képest feleannyi Covid-oltóanyagot vásárol a kormány arra hivatkozva, hogy alacsony az oltási hajlandóság, írja a Népszava.

A növényi eredetű élelmiszerekben túlsúlyos étrend alacsonyabb multimorbiditási kockázattal jár, írja az OTSZ Online.

Az 50 év feletti férfi lakosság több mint felénél szövettanilag igazolható jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH), míg a prosztatarák (PCa) a leggyakoribb férfi rákos megbetegedések közé tartozik. (2)