Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban, derült ki az ELTE kutatásából.

Az idős koruk ellenére fiatalokat megszégyenítő memóriával rendelkező emberek agyának bizonyos részei megőrzik fiatalságukat, állapították meg amerikai kutatók.

A gének nemcsak az intelligenciára hatva befolyásolják az iskolai teljesítményt, de génhálózatok állnak a motiváció, a magabiztosság és több tucat egyéb tulajdonság hátterében is.

A kisebb agyméret összefügghet a koragyermekkori szegénységgel - mutatta ki két, egymástól független amerikai kutatás.

Felületesen nézve a gyermekkor középső szakasza, amely kb. 5 éves kortól a serdülőkor kezdetéig tart, eseménytelennek látszik az azt megelőző és követő fejlődési stádiumokhoz képest. Az idegtudomány, az evolúcióbiológia, a paleontológia és az antropológia által felfedezett újabb tények azonban ellentmondanak ennek.

A Current Biology egyik tanulmányból az derül ki, hogy a londoni taxisofőrökben, akiknek meg kell tanulniuk utcák és helyek ezreinek lokalizációját, a tanulás folyamán megváltozik agyuk struktúrája.

Az aktív Facebook-felhasználók száma világszerte meghaladja a 800 milliót, ezért a közösségi oldal különféle hatásait egyre többen vizsgálják. Egy most megjelent brit tanulmány arra világított rá, hogy összefüggés mutatkozik a Facebook-ismerősök száma és az agy bizonyos területeinek mérete között.

Egyesek szerint az óriási emberi agy azért alakult ki, hogy a csoportban élő főemlős ügyesen be tudja csapni társait. Van, aki úgy véli, hogy a nyelv kialakulásának a megértése a tudomány előtt álló legnagyobb feladat, és nem az élet keletkezésének modellezése vagy a fizika egyesített elméletének létrehozása. És akad, aki azt mondja, az egyesített elmélet megoldása: a tudat hozza létre az időt és a teret. Mivel foglalkoznak ma az idegtudósok? (A cikk a Kapcsolódó fájlokból letölthető.)