A pszichológusok régóta csodálkoznak azon, hogy az együtt éneklő emberek hogyan tudnak erős társadalmi összetartozás-érzetet kialakítani, írja a Magyar Hírlap.

Az agyban felhalmozódó fehérjeaggregátumok, amelyek a Parkinson-kórhoz köthetők, aktívan képesek energiát elvonni az idegsejtektől. Ezek az aggregátumok képesek lebontani az adenozin-trifoszfátot (ATP), amely a sejtek szinte minden biokémiai folyamatának energiaforrása.

Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a St3gal1 glikoziltranszferáz enzim kulcsfontosságú molekuláris szabályozóként működik a depresszió kialakulásában és progressziójában.

Az új eszköz harmincszor pontosabban képes a célterületet stimulálni, mint a korábbi DBS módszerek, így fontos szerepe lehet például a Parkinson-kór terápiájában.

Új összefüggést sikerült feltárni a krónikus stressz, az immunrendszer működése és a hangulatzavarok kialakulása között, ez pedig utat nyithat az immunrendszert megcélzó terápiák kifejlesztéséhez.

A Nature folyóiratban augusztus 20-án jelent meg a University of Oxford kutatóinak cikke, amelyben egy neuronális poliamin transzportert kódoló gén, az SLC45A4 működését sikerült az eddigieknél sokkal részletesebben feltárni. A krónikus fájdalom a világ egyik vezető rokkantosító hatású egészségügyi okának számít.

Az ELTE és a HUN-REN kutatóinak új eredményei szerint a zebrahal és a paradicsomhal egymást kiegészítve segíthet feltárni az agy működését.

A szervezetünkben élő gombák befolyásolhatják agyunk működését, sőt, akár súlyos betegségekhez is hozzájárulhatnak, írja az Origo.

Az eredmények szerint a munkamemóriában részt vevő neuronok ilyenkor sem csendesek, hanem ugyanúgy tüzelnek, mintha használnánk ezeket a pillanatnyilag felesleges információkat.

A lábak gyakran előbb adnak hírt az agy egészségi állapotáról, mint gondolnánk, írja az EgészségKalauz.