Az agyban felhalmozódó fehérjeaggregátumok, amelyek a Parkinson-kórhoz köthetők, aktívan képesek energiát elvonni az idegsejtektől. Ezek az aggregátumok képesek lebontani az adenozin-trifoszfátot (ATP), amely a sejtek szinte minden biokémiai folyamatának energiaforrása.

Egyes rezisztens baktériumok súlyos árat fizetnek az ellenállóságukért – írja a ScienceAlert cikke nyomán a 24.hu.

Az önszerveződő molekulák megakadályozzák, hogy a rákos sejtek hozzájussanak a fejlődésükhöz szükséges oxigénhez, írja a hvg.hu.

A mindennapi terápiás gyakorlatban alkalmazott antibiotikumok globális változásokat idéznek elő a S. pneumoniae metabolikus folyamataiban.

Japán biomérnökök olyan mikrochipet építettek, ami külső energiaforrás nélkül képes kinyitni és bezárni egy aprócska pumpát, írja a Qubit.

Az elhízás, az alkoholfogyasztás, a húsokban és tenger gyümölcseiben gazdag táplálkozás mellett a jelentős fruktóz-fogyasztás is bevehető a köszvényre hajlamosító faktorok közé, írja a PharmaOnline.

A mikrobiom vizsgálatok nagyon izgalmas, új összefüggéseket tárhatnak fel, egyes nagyon nagy incidenciájú kórképek esetén is. Egyelőre úgy tűnik, hogy a bélflóra diverzitásának megőrzése fontos lehet egyes népbetegségnek számító kórképek prevenciójában.

A sunitinib egy ésszerű fejlesztés eredményeként létrehozott kicsiny molekula, mely szerkezeti hasonlóságot mutat az adenozin-trifoszfáttal (ATP), mely egy sor tirozin-kináz (TK) aktiválódását gátolja.

A gyulladásos bélbetegségek etiológiájában a táplálkozási, környezeti tényezők mellett genetikai faktorok is szerepet játszanak. Ezért lehet nagy jelentősége két új tudományterület, a nutrigenomika és a nutrigenetika legújabb eredményeinek.

A hegek gyakran megkeserítik viselőjük életét: ezen segíthet egy amerikai kutatók által fölfedezett kezelés, amely a hegszövetet szinte láthatatlanná teszi.