Az alapellátás összeomlását előzné meg az az átfogó reformcsomag, amelyben az államtitkári ígéret szerint lesz többletfinanszírozás, kiemelt bértámogatás és rugalmasabb foglalkoztatási formák is – de csak 2027-ben. A HAOSZ VI. Országos és II. Alapellátási Konferenciájának szakmapolitikai előadásaiból az is kiderült, a jövőben a tényleges gyógyítási eredményeket díjazza majd a finanszírozó.

Az elmúlt évekhez hasonlóan az NNGYK idén is csatlakozik az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen kezdeményezéséhez.

Közzétette az OMSZ a szeptemberre vonatkozó kiérkezési időket, eszerint a legsúlyosabb esetek 90 százalékához 25,75 percen belül érkezett meg a mentőegység.

Figyelemre méltó földrajzi mintázatot mutatnak a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programjának 2026-os adatai.

Az egységes alapellátási ügyelet ugyan a biztonság érzetét kínálja a lakosság számára, de jelenlegi formájában egy drága és kihasználatlan rendszer, miközben az oda integrált kapacitások jóval többre lennének képesek.

A keringési betegségek egész Európában rengeteg életet követelnek, Magyarország egyes részein azonban különösen súlyos a helyzet, írja az Economx.

A bővülő kínálatban való eligazodást kívánja támogatni a Store Insider szaklap és kiadónk, a PPH Média legújabb, babatermékek számára kiírt versenyével, a Baby Brands Award-dal. 

A lágy robotikus modell átfogóan képes modellezni a különböző szívbetegségeket, és szimulálni azok kezelési lehetőségeit, beleértve az implantátumok és sebészeti eszközök tesztelését.

Új diagnosztikai képalkotó berendezéseket, CT-t és MR-készüléket helyeztek üzembe Szombathelyen, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]