A fájdalomcsillapítás iránti igény, illetve a csökkentésre irányuló mozdulatsor vélhetően egyidős az emberiség történetével. Kisebb léptékben: végigkíséri az egyén létét, a születés pillanatában átélt, a világra rácsodálkozó öntudatlan fájdalomtól az élet során megélt különféle fájdalomaspektusokig.

A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ek) a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak napjainkban. Nagyon gyakori, hogy számos nagy kardiovaszkuláris (CV) kockázatú beteg (például hipertóniások, koronáriabetegek, krónikus vesebetegek) rendszeresen szed valamilyen NSAID gyógyszert, ennek megfelelően az alkalmazásukkal kapcsolatban fellépő mellékhatások is kiemelkedő fontosságúak.

Az új típusú koronavírus-fertőzés (COVID-19) nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre és a társadalomra. Jelen ajánlás kizárólag a gyógyszeres kezelésre vonatkozik, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján foglalja össze a terápiás lehetőségeket. Emellett egy javasolt kezelési algoritmust is tartalmaz.

Az alsó végtagi perifériás verőérbetegség 200 milliónál több embert érint világszerte. A perifériás verőérbetegek száma emelkedik az idős korú népesség növekedése és a cukorbetegek számának emelkedése miatt. A magyarországi adatok különösen kedvezőtlenek, mert a perifériás verőérbetegséget későn fedezik fel, a betegek már előrehaladott stádiumban kerülnek szakellátásra, a szekunder prevenciós nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelési módszerek alkalmazása hiányos.

Az agyi érkatasztrófák a rokkantság vezető okai és a halálozási listák éllovasai. A köznapi nyelven használt stroke kifejezés nem fedi le teljességgel a kórképet, ugyanis az agyi érkatasztrófák 4 nagy csoportra oszthatóak, úgy mint az érelzáródásos stroke (ischaemiás stroke – a mindennapokban használt értelemben erre utal a stroke kifejezés), a vérzéses stroke (agyvérzés, haemorrhagiás stroke), a subarachnoidealis vérzés és az agyi vénás thrombosisok (sinusthrombosis) (1).

Számos nőgyógyászati kórkép vezető tünete a fájdalom. Talán éppen ez az oka annak, hogy a nőgyógyászati kórképek fájdalomcsillapítására vonatkozó, egységes szerkezetbe foglalt szakmai kollégiumi ajánlás nem létezik.

Egyre inkább előtérbe kerül az időskori NSAID-alkalmazás kérdése, írja a Pharma Tribune alapján a PharmaOnline.

A hatékony kezelés, valamint a lehetséges mellékhatások kivédése érdekében a közelmúltban terápiás ajánlás készült, mely a regionális mozgásszervi fájdalom szindrómákban adott nem szteroid gyulladáscsökkentők perorális és transzdermális alkalmazásával kapcsolatos szakértői véleményeket fogalmazza meg.

A migrénes rohamok kezelése döntően fájdalomcsillapítók, NSAID-ok és triptánok alkalmazásán nyugszik, írja a PharmaOnline.

Az adatok szerint az akut kardiovaszkuláris eseményen átesett betegek közül kevesen vesznek részt szekunder prevenciós programban.