A University of California kutatói a nem kissejtes tüdőrák terápiarezisztenciájának kialakulásához hozzájáruló YAP-fehérje aktiválásáról közöltek új információkat.

Organoidok segítségével azonosították a kutatók az IDICD és az S2FCD altípust, amelyek tünetei és kezelési lehetőségeik is eltérőek.

A szisztematikus irodalom áttekintés a való életben való alkalmazás vizsgálatait fogja össze.

A Cancer Cell folyóirat jelentette meg a torontói Lunenfeld-Tanenbaum Kutatóintézet új vizsgálatának eredményét, melynek lényege, hogy az eddig ismert összes ráktípus két szuperosztályba sorolható.

A PharmaOnline szerint olyan jelátviteli útvonalat írtak le, melynek gátlásával megelőzhető a tüdő adenokarcinómájának kialakulása.

A hormon-receptor pozitív, HER2 negatív előrehaladott emlődaganatok kezelésében a CDK4/6 gátló terápia áttörést jelentett. Széleskörű alkalmazásukkal párhuzamosan egyre több kérdésre kapunk választ, melyek a készítmények további precíziós és individuális alkalmazását teszik lehetővé.

A Konzílium sorozat idei száma a polycythaemia vera és az artériás és vénás thromboemboliás események összefüggésével foglalkozik. Az a három közlemény, amelyet az olvasó most a kezébe vehet, rendkívül hasznosan egészíti ki a 2019-es kiadványban látott sokoldalú megközelítést.

Ennek a referátumnak a bevezetője indulhatna úgy is, mint bármilyen hasonló tárgyú közleményé az elmúlt évtizedekből. Helyette azonban egy egészen új megközelítés bemutatásával kezdeném a publikációt. Ennek részletei, de maga az egész elmélet is csak mintegy néhány éves múltra tekint vissza, a vele foglalkozó közlemények pedig a legnagyobb nemzetközi orvosi lapokban jelennek meg, exponenciálisan növekvő számban.

A polycythaemia vera a myeloproliferativ betegségek csoportjába tartozó, a JAK2 gén mutációjával és magas hematokrittal jellemzett betegség, melynek hosszú távú hematológiai szövődményei (leukémiás transzformáció és mielofibrózis) mellett legfontosabb veszélye és a halálozás legfőbb oka az artériás és vénás oldali trombotikus események.

A botulintoxin injekciónak kiemelt jelentősége van krónikus migrénben és post-stroke spaszticitásban, írja a Neurológiai Praxis nyomán a PharmaOnline.