A University of Illinois Chicago kutatói az Engineering folyóirat hasábjain számoltak be arról, hogy vizsgálataik szerint a Wnt/β-katenin szignalizációs útvonal negatív regulátora, az Axin1 fontos szerepet játszik a gyulladásos bélbetegségek (IBD-k) kialakulásában.

Az arthrosis az ízületeket alkotó porc, csont és a környező lágyrészek leépülésével járó betegség. A betegség jelentős fájdalommal jár, progresszív, az ízület strukturális átalakulását és ennek következtében jelentős funkcióvesztést és életminőség romlást okoz. Kialakulásában immunológiai gyulladásos folyamatok is szerepet játszanak, amelyek befolyásolása lehetőséget ad nem csak tüneti kezelésre, hanem betegség módosító terápia kialakítására is. A nem denaturált II-es típusú kollagén orális alkalmazása szisztémás toleranciát hoz létre, amely a proinflammatorikus folyamatok gátlás és az antiinflammatorikus hatások erősítése révén új lehetőség az immunmodulációra. A klinikai vizsgálatok a betegeknél a fájdalom jelentős csökkenéséről, a mozgásszervek funkciójának javulásáról számolnak be, és egészséges ízületben is nyújthat védelmet a mechanikus stressz okozta ízületi károsodással szemben.

Egy, a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkben arról számoltak be, hogy őssejtekből létrehozott prenatális agymodellen sikeresen alkalmaztak két olyan génterápiás módszert, melyek alkalmasak lehetnek az autizmus egyik formájának, a Pitt-Hopkins szindrómának a kezelésére.

Az osteoarthritis (OA) a mozgásszervi fogyatékosság egyik leggyakoribb oka, az OA miatti következményes betegségteher jelentős, ami az öregedő társadalmakkal egyre nagyobb problémát jelent. Az OA patogenezisének alapját az ízületi porc degradációja mellett alapvető gyulladásos folyamatok jellemzik, aminek végső következményeként az ízület valamennyi alkotórésze károsodik. Kezelésére vonatkozóan a változó nemzetközi ajánlások a nem farmakológiai és farmakológiai eljárásokat tartalmazzák, aminek része a porcvédelem. Közleményünkben a chondroprotectiv lehetőségek közül a nem denaturált II-es típusú kollagén kezeléssel kapcsolatos kísérleti és klinikai vizsgálatok eredményeit tekintjük át.

Az Alzheimer-kór hátterében álló pozitív visszacsatolási folyamatot azonosított egy londoni kutatócsoport. Sikerült meghatározniuk egy olyan fehérjét is (Dkk1), mely fontos szerepet játszik a neurodegeneratív hatású mechanizmusban, így a jövőben kezelések célmolekulájaként szolgálhat.

Mi hozhat újabb áttörést a rákgyógyításban az immunonkológiai szerek bevezetése után? Hogyan változik az onkoterápiás paletta az elkövetkezendő évtizedben? A szakértők szerint a baktérium- és vírusvektor alapú kezeléseké, valamint az RNS alapú beavatkozásoké a jövő.

Adatok arra utalnak, hogy a β-katenin membránba történő relokációja és a Rad6 upregulációja a melanóma kialakulásának és progressziójának független markerei lehetnek.

A rákos sejtek elpusztítását megcélzó kemoterápia olyan károsodást okozhat az egészséges sejtekben is, melynek hatására azok egy tumornövekedést fenntartó fehérjét választanak ki.

Az emberi testben jelenlévő fehérje képes felgyorsítani a csontnövekedést, így új utat kínál a törések gyorsabb gyógyulására.